Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Csiffáry Gergely: A baliga használata a Heves megyei iparvállalatoknál

távozáskor, amikor leszámolt a munkás, a kikölcsönzött eszközökkel el kellett számolni, amit a névre szóló szerszámkönyvben igazoltak, illetve a kilépéskor a szerszámkölcsönző könyvecskét is megkapta. 4. Az Egri Finomszerelvény gyár blaskája Az egri Berva Rt. gyárában (korábbi neve Egri Finomszerelvénygyár volt) ma is használják a következő blaskát. Az alumíniumból vert lapocska előlapján körben felirat: FINOMSZERELVÉNYGYÁR, EGER; középen fogaskerék embléma, és utólag beütött három számjegyű szám látható.

27 Ebben a gépipari üzemben az az érvényes gyakorlat, hogy a gyárba felvett dolgozó nevére kiállítanak egy ún. Személyi szerszámkarton-t, amelyen feltüntetik a nevét, törzsszámát, a szerszámkönyv sorszámát. Ezen a 4 oldalas formanyomtatványon a legkülönbözőbb raktárból kölcsönözhető eszközök vannak felsorolva, amelyeket a kiadáskor a kölcsönző ír alá, s visszaadásakor a raktáros. A kölcsönzéssel egyidejűleg leadja a saját számával (pl.: 244) ellátott blaskát. Itt is hasonló a helyzet, ha szerszám elveszett, meg kell a teljes értékét fizetni. Minden dolgozó a belépéskor 5-5 db szerszámkölcsönzésre szolgáló blaskát .kap.

28 Meg kell jegyeznem, hogy a gépipari üzemeknél nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is közel hasonló a gyakorlat. Adatközlőm 1977ben Friedrichshafenben a ZF sebességváltógyárban dolgozott, 1985-ben egy abstadti szerszámgépgyárban, amely szintén NSZK-beli volt, ugyanilyen módon blaskával és szerszámkönyvvel tudott bármilyen célszerszámot kölcsönözni. Gyűjtésem során azt tapasztaltam, hogy az iparvállalatokon kívül egyes megyebeli mezőgazdasági szövetkezetben is gyakorlatban használták a szüreteléskor termésátvétel, illetve teljesítmény igazolására, valamint a munkabér kiszámolása alapjaként különböző blaskát. Például: 1979-80-ban a nagyrédei MGTSZ-ben l-l fémlapocskát adtak a szüreteléskor minden leadott rekesz átvétele után. A verpeléti MGTSZ-ben 1985-ben egy lyukas, felirat nélküli, alátétre emlékeztető blaskát kaptak a szüretelők minden átvett rekesz után. * * * Befejezésül mindaz, amit a rövid előadásomban vázoltam, egy nagy és kevésbé feltárt területe az éremtannak és a gazdaságtörténet emlékeinek. Valójában jól jellemzi a numizmatika és a gazdaságtörténet szoros napi kapcsolatát, ami e konferencia témája. Hangsúlyoznom kell, hogy a gazdasági élet különböző területén használatos (baligák, blaskák, bárcák, zsetonok stb.) ismerete több ok miatt is jelentős. A segítségükkel megismerhetők egy-egy gazdasági egység sajátos belső működési mechanizmusának bizonyos terü-