Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Horváth Tünde - Kozák Miklós-Pető Anna: Adatok a bronzkori kőeszközök kutatásához

ban képviselteti magát, funkciójukat is nehéz eldönteni. A kopásnyomvizsgálat szerint sokat használtak növényi szárak kaparására. Megmunkálásuk precizitása bizonyítja, hogy a bronzkori népesség birtokában volt a pattintás legkifinomultabb művészetének. ]. táblázat: A százhalombattai kőeszközök típuslistája Típus Nyersanyag Darabszám nyílhegy budai szarukő 1 pruti kova 1 prenyílhegy (előfonna) szarukő 6, 1 db szelvényből szentgáli radiolarit 1, szelvényből penge szarukő 4, 2 szelvényből pruti kova 2 krakkói tűzkő 1 szentgáli radiolarit 4, 1 szelvényből mecseki radiolarit 1 pengevakaró szarukő 1 pruti kova 2 pengén fűrész pruti kova 1 hegy dunahordalék 1 vakaró, pengeszerü szarukő 3, szelvényből szilánkon véső szarukő 1, szelvényből kés ismeretlen, külföldi 1 atipikus véső szarukő 20, 1 szelvényből szilánk, megmunkálatlan szarukő 8,1 szelvényből garamv. limnokvarcit 1 szentgáli radiolarit 3,1 szelvényből krakkói jura tűzkő 1 szilánkon fürész krakkói jura tűzkő 1 fiirész, trapéz alakú szarukő 21,4 szelvényből fürész, félhold alakú szarukő 46. 5 szelvényből fürész, pengeszerü szarukő 13 szilánkon fűrész, pengén szarukő 5 fürész, szabálytalan alakú szarukő 2 hulladék, felhasználatlan szarukő 129, 6 szelvényből kovásodott fa 1 hidrokvarcit 1 szentgáli radiolarit 3, 1 szelvényből 2. táblázat: Technikai megfigyelések Technikai megfigyelések Dbszám Típus befogáshoz vékonyító retus 9 fűrészek, és 2 penge sarlófény 64 fűrészek befogó ragasztóanyag 2 fűrészek árvésőszerű végződés 29 fűrészek magkőmaradék 13 fűrész, atipikus véső, szilánk, hulladék pattinték atipikus eszközként 20 atipikus véső felkész formák 7 nyílhegyek A pattintott kőeszközök nyersanyaga 92%-ban budai szarukő volt. Ezenkívül import nyersanyagok: hazaiként a mecseki és a szentgáli radiolarit, külföldiként a pruti kova és a krakkói jura tűzkő fordult elő kis számban. 3. táblázat: Nyersanyagtípusok Nyersanyagtípus Darabszám Százalékarány budai szarukő 168 92 szentgáli radiolarit 10 3,4 pruti kova 6 2 krakkói jura tűzkő 3 1 mecseki radiolarit 1 0.34 kovásodott fa 1 0.34 dunahordalék 1 0,34 garamvölgyi limnokvarcit 1 0,34 ismeretlen 1 0,34 összesen: 292 100 A budai szarukő a Budai-hegység területén található, régészeti szempontból nagyon rossz minőségű nyersanyag, tele zárvánnyal, üregekkel. Első dokumentálása a Vár-barlang alsó paleolit kőeszközein történt,

9 a középső paleolitikumban az érdi lelőhely anyagában fordul elő nagy számban.

10 Ehhez köthető időben a G. Csánk Vera által feltárt őskori kovabánya is a farkasréti Denevérvölgyben.

11 Rézkori anyagban Budapest-Káposztásmegyer és Medve út lelőhelyeken,

12 a kora bronzkorban a harangedények kultúrájának Csepel-Hollandi úti telepanyagában fordul elő.

13 Valószínűnek tartom, hogy a kőbányákat szintén a harangedényesek kultúrája hagyományozta át az őt területileg és időben követő nagyrévi, majd vatyai kultúrára. Bár rendkívül rossz minőségű nyersanyag, mindvégig a településterületen belül helyezkednek el a bányák. A rossz nyersanyagra egyedi ipar épül, melyet találóan pattintékiparnak nevezhetünk. Igaz, hogy importnyersanyagok is bejutnak, akár egész nagy távolságról is, de úgy tűnik, hogy a Sánchegy lakossága - tudatában saját eszközigényének - nem mert a bizonytalan importkereskedelemre hagyatkozni, inkább választotta a rosszabb, de hazai budai szarukövet. 2. CSISZOLT KŐESZKÖZÖK (KŐBALTÁK VÁLTOZATAI, FENŐKÖVEK, AMULETTEK) A kőbalták csoportja - bár a neolitikumtól kezdve az őskor teljes szakaszán át jelen vannak, nem is kis számban az ásatási anyagokban - egyike a legjob9 Vértes László, 1965.: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon 10 Gáboriné Csánk Veronika, 1968.: La station du paléolithique moyen d'Érd, Hongrie 11 uő, 1989.: Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten, Magyar Tudomány 1989/1., 13-21p. 12 Endrődi Anna, 1984.: Ásatási Jelentés, RégFüz II/ 1984. 13 Kalicz-Schreiber Rózsa, 1974.: Die Probleme der Glockenbeckerkultur in Ungarn. In: Glockenbechersymposion Oberried, 184-214 p.