Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Horváth Tünde - Kozák Miklós-Pető Anna: Adatok a bronzkori kőeszközök kutatásához

kezik, ezért hasonlóak a mezőgazdaság alapjai is. Az igazi érdekesség azonban az, hogy a lösz kevés­bé alkalmas kerámiaformázásra, az agyag viszont igen. Százhalombattán iparszerűen űzték a fazekas­ságot (ennek bizonyítéka a III. szelvény I-II. szint­jén Poroszlai Ildikó által feltárt kerámiaműhely is 3 ), melyhez kimeríthetetlen bányaként saját lakóhelyük alatti agyagot használhattak. A fentiek után térjünk át a leletcsoportok bemu­tatására. 1. PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK A százhalombattai Sánchegyről a helyi Baráti Kör gyűjtése és az ásatások jóvoltából 292 db pattintott kőeszközt vizsgáltunk át. Elgondolkodtató, hogyha itt, ezen a lelőhelyen ennyi volt, mennyi lehet a töb­bi lelőhelyen (és ez vonatkozik a többi tárgytípusra is), mert ezek tükrében a számuk gyanúsan kevés­nek tűnik. A 292 db-ból 30 db (10,2%) származik rétegből, 262 db pedig szórvány, illetve felszíni gyűjtésből. Technológiailag a telep anyaga haszná­lati eszközökre és hulladékra különíthető el: 134 db hulladék és 158 db eszköz volt meghatározható. technológiai megoszlás hulladék 45% eszköz 55% • eszköz • hulladék /. ábra a pattintott kövek származási megoszlása rétegből 10% • rétegből • szótvány szórvány 90% 2. ábra Az eszközök közt legtöbb a fűrész volt, általában trapéz, félhold vagy szabálytalan alakú pattintékon kialakítva, néha pengén vagy szilánkon (VI. tábla). A fűrészéi kialakítása bifaciális retusálással történt, mely azonban már völgyelésnek, vagy mély, csip­kézett fogazásnak is minősíthető. Az ilyen típusú fűrészek a lengyeli kultúrában tűnnek fel először, 4 majd a bronzkor folyamán a harangedények kultú­rájának Csepel-Hollandi úti telepén, 5 és a nagykál­lói kőpengéken, az ottományi kultúra depotleleté­ben. 6 64 fűrészen szabad szemmel is jól látható ko­pásfény volt, melyet a kopásnyomvizsgálatokat vég­ző Bácskay Erzsébet - akinek segítségét ezúton is köszönjük - cellulóztartalmú gabonaszárak okozta sarlófénynek határozott meg. A sarlófény a fűrész­éllel párhuzamos csíkban, az él teljes hosszában lát­ható az elő és hátlapon. Ezeket a fűrészeket arató­kés-típusú sarlóknak is nevezik, a fűrészeket a fog­lalatba nagyjából azzal párhuzamosan helyezik be. Az aratásra használt fűrészek kőből való gyártása a koszideri időszakban feltételezhetően (legalábbis nagy számban) lezárul. Pattintott kőfürészeket ismerünk még a további bronzkori lelőhelyekről (felsorolásszerűen): - Csepel-Hollandi út, harangedényes kultúra - Túrkeve-Terehalom, koszideri periódus - Kakucs-Balladomb, vatyai erődített teli telep - Bölcske-Vörösgyír, vatyai kultúra, - Bia-Öreghegy, nagyrévi kultúra - Kiskőrös, bronzkor Nyílhegyek: a százhalombattai anyagban 8 db nyíl­hegy volt, mindegyik jellegzetes bronzkori típus: kon­káv bázissal és bifaciális kidolgozással (V. tábla 1-2.). Ez a típus a harangedények kultúrájában alakul ki, 7 innen kerül a nagyrévi, majd a vatyai kultúrába. 8 Hasonló darabok: - Tószeg-Laposhalom - Kakucs-Balladomb, vatyai kultúra - Bia-Öreghegy, nagyrévi kultúra - Szigetszentmikós-Üdülősor, nagyrévi kultúra A százhalombattai anyagban előfordulnak félig kész nyílhegyformák is, melyek azonban, ha elké­szültek volna, nyeles nyílhegyek lettek volna. A többi eszközforma (kés, penge, vakaró, bifa­ciális hegy, véső, lásd V. tábla) nagyon kevés szám­3 Poroszlai Ildikó, 1996.: Ásatások Százhalombattán 1989-1995 Bácskay Erzsébet, 1989.: A lengyeli kultúra néhány Délkelet­Dunántúli lelőhelyének pattintott kőeszközei, CommArchHung. 1989. 39,76.p. T. Biró Katalin, 1991.: Bell-beaker culture lithic implements from Hungary, Acta Arch. Carpatica XXX., 87-96p. Mozsolics Amália, 1967.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depot­fundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967. Cs. Balogh, 1993. már említett. Nem a nyílhegy az egyetlen példa erre. Az ismeretlen rendelteté­sű, ún. „csuklóvédő"-t, ami egy csiszolt, vékony, sarkain átfúrt kőlap is megörökli a nagyrévi és a vatyai kultúra a harangedé­nyesektöl. Bizonyíték erre a Kakucs-balladombi vatya telep anya­gában előforduló példány - Kulcsár Gabriella ásatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom