Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Dani János: A Kárpát-medence ÉK-i részének kulturális és kronológiai kérdései a kora bronzkor időszakában
Tulajdonképpen a Nyírség egyfüles korsóit vették alapul, azonban a peremből kiinduló széles szalagfül és az edény falvastagsága eltér a Nyírség eredetiktől. Schreiber R. Tószeg-Laposhalom alsó (nagyrévi) rétegéből közölt egy - a szőlőhalmihoz hasonló formájú, de szögletes talpon álló - vésett, inkrusztált Nyírség motívumokkal díszített függeszthető edényt (KALICZ-SCHREIBER 1984b, 4, Tószeg 7. edény: 6. kép/5.; 25; KALICZ-SCHREIBER 1984a, 156, Taf. XLVI./3.). Végül Csányi M. publikált egy szintén kerek, áttört talpon álló, két kicsi füllel ellátott, igazi Nyírség ornamentikával díszített függeszthető edényt, ami Nagyrév-Zsidóhalom C/2-es sírjából került elő. Érdekes, hogy a mellette lévő C/l-sírral alkot egy sírcsoportot, abban is volt hasonló formájú edény, de azokon bekarcolt nagyrévi ábrázolásokat láthatunk (CSÁNYI 1993, 85-87, Abb. 48-50, 203, Kat.: 383-385). A találó szerint a klasszikus Nagyrév-kultúra sírja volt a C/2-es sír. 3 Ezeken kívül Tószeg-Laposhalomról - a teli Cszintjéből (VI-V. nívó) - ismertetett E. Schalk egy nyírségi korsó nyaktöredékét 4 (SCHALK 1981, 85:105-ös forma, 89, Taf.27./104.), ez azonban nem alkalmas időrendi következtetések levonására, mert valószínűleg a teli korábbi rétegei bolygatásának eredményeként került a Füzesabonyi-kultúra (1. fázis) és a késő Hatvan-kultúra időszakára datálható rétegekbe (SCHALK 1981, 72: Tabell 1., 96.). A Nyírség területéről számos olyan lelet van, ami viszont a Nagyrév-kultúra hatásáról árulkodik. A legnyi Iván valóbban Nagyrévi hatásokat a gömbhasú, kónikus nyakú, ívelten kihajtott peremű, fényezett felületű füles korsók mutatják: Gáváról, „Szabolcs megye", Paszabról, Vencsellőről, IbronyApártáról, Tiszabercel-Ráctemető A gödörből, Bakonszeg-Kádárdomb 5. szintről (KALICZ 1968, 74, no. l/a; 91, no. 1.; Taf. XIII./2,4.; XIV./5-8.; XX./18.; SZ. MÁTHÉ 1988, P1.20./20.). A Nagyrévben a klasszikus időszakban jelentkezik ez a típus egy és kétfüles változatban, gyakran bordadíszítéssel. (Lásd pl. Tószeg-Laposhalom XIV. szintről; Tiszaug-Kéménytető 2. szintről, Kulcs 37. sírból: BÓNA 1980, 99, 38-39. kép, CSÁNYI 1993, 118, Abb. 78.; CSÁNYI-TÁRNOKI Katalog, 1993, 175, no. 6.; BÓNA 1960a, 11, Pl. IV./L, 4.) 5 3 Csányi M. szíves szóbeli közlése 4 A korsó nyaktöredékét hibásan tölcséres peremüként rajzolták 5 JAM 60.83.2. leltári szám alatti töredékek Feltűnik még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több olyan lelőhely, amelyek a Nagyrév erőteljes befolyásáról tanúskodnak. Az egyik IbronyApárta, (innen két füles korsó is származik); a leletanyagban megvan a jellegzetesen nagyrévi függőleges bordadísz; egy peremtöredék - a fúl letört róla - , amelynél a fúl aljából két kis borda indul lefelé (KALICZ 1968, Taf. XXIV./18., 22.). Ez a függőleges bordadísz egy 'nagyrévies' tál kíséretében (VI.tábla/L, 5), melynek egyik legjobb párhuzamát Kiskőrösről ismerjük, (KALICZSCHREIBER 1984a, Taf. XLIII./15.) a Tiszavasvári-Keresztfalról előkerült szórvány leletanyagban is megvan; sőt Dombrád-Homokbányából is ismertek. 6 Ibrány-Rákóczi Tsz lelőhelyről előkerült leletanyagnak egyik legfontosabb jellemzője az ívelten kihajló peremű, kónikus nyakú edények megléte (II.tábla/1; ffl.tábla/1-3; IV.tábla/3; V. tábla/2-3). Ez a fajta nyak és peremkiképzés hasonló fazekakon és tárolóedényeken teljesen általános a Nagyrév korai időszakától (Ökörhalom-fázis) kezdve (Lásd pl.: BÓNA 1963; P1.IV./5, 6, 9; VI./l, 3; IX./5-10.). A III.tábla/3 képen látható edény legjobb párhuzamát pl. a Szolnok-szőlőhalmi sírból ismerjük (BÓNA, 1963, 12-13., Pl. V/6, 6a). Végül az Ibrány-Rákóczi Tsz és Dombrád-Homokbánya leletanyagában feltűnő, kihajló peremű, nyomott aljú (körte formájú), peremből kiinduló füllel ellátott kis bögrék (DANI 1997b, 71.t.2.; KALICZ 1968, Taf. XXIV/14.) is lehetséges, hogy Nagyrévi hatásra honosodtak meg a Nyírségben. A fenti adatok alapján tehát bizonyos, hogy a Nyírség-kultúra párhuzamosan élt a Nagyrév-kultúra Ökörhalom-fázisával és valószínűleg a kultúra klasszikus fázisával is részben (BÓNA 1993b, 21, 16. old. FB II-III. térkép, sajnos a 40-41. oldalon látható kronológiai tábla ellentmond ennek). KORA BRONZKOR VÉGE (4. és 5. térkép) A Nyírség-kultúra késői (II.) vagy Szaniszló /Sanisláu/-fázisának fogalmát D. Popescu nyomán (POPESCU 1969, 580-582) Bader T. vezette be a szakirodalomba a Nyírség-ornamentikára emlékeztető Érmeiléken felbukkanó leletek kapcsán 6 JAM. 60.86.1. leltári szám alatti töredékek; Kalicz N. által publikált (KALICZ 1968, 67, Taf.XXIV/1-15) és publikálatlan Nyírség-anyag: JAM. 62.257.1-9.
