Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”

esetlegesebb volt a berendezés, a Bajza utcai nagyszabású dolgozószoba otthonos, mégis reprezentatív berendezése már gondos, odafigyelő ember munkája, Jókai Róza ízlését, mértéktartását dicséri. Jókai berlini útja során betekintést nyerhetett a német írók otthonába: „Minden író lakásában az egyszerű csín, művészi ízlés képezi az első benyomást. Klasszikus szobrok, exotikus növények, művészi becsű képek, értékes könyvtárak díszítik azt [...] női gondosság, családi élet nyoma tűnik fel mindenütt" - jegyezte fel Útfeírásaiban 1874ben

2

. Jókai gyűjteményének tudatos építésében benne van a művészvilághoz fiatalkorától kötődő író közvetlen, személyes viszonyrendszere: újságíró, szerkesztő, író, színházkritikus életszakaszaiban szinte minden őt megajándékozó festővel, grafikussal személyesen találkozott. Fiatalabb korában az ö terveijavaslatai alapján dolgoztak az élclapok karikatúrarajzolói, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat köteteihez maga kérte fel az illusztrátorokat. A gyermekkori álom, hogy világhírű festő legyen, idősebb korában sem hunyt ki belőle teljesen: regényeiben nemegyszer kérkedve csillantja meg festészeti ismereteit. A csak bennfentesek számára tudható szakmai titkokat előszeretettel írja meg, többször mond kritikát egy-egy képről, máshol igazi műelemzést olvashatunk tőle. Meglepő, hogy a fiatalkorában képzőművészekkel szoros barátságot tartó Jókai később elvesztette a fonalat, s friss információkra, ismeretségekre csak a fiatalok, Feszty Árpád és Jókai Róza révén tett szert. „Jókai nem ismert a fiatal írói, művészi generációból senkit" - állítja Fesztyné Jókai Róza visszaemlékezésében

3

, igazolva azt a jószándékú törekvést, hogy ő, a fogadott lány azt szerette volna, hogy Jókai „igazán apja és királya legyen az író-, művészvilágnak"

4

. Jókai népszerűségét, személyének varázsát is kihasználva, általa is legitimálva szervezte a Feszty házaspár a fővárosban a párját ritkító nagyszabású esteket, művészestélyeket, előbb a Sándor utcai lakásban, majd a Bajza utcai, itáliai mintára épült palazzóban.

5 Feszty Masa állítása szerint „a Feszty-ház nemsokára Budapest egyik szokatlan, de jellegzetes és jelentős színfoltja lett"

6

. Ezt igazolják az írói visszaemlékezések, így például a gyakori vendég, Herczeg Ferencé is: „járatos volt majd mindenki, aki akkoriban Valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek"

7

. Jókai kezdetben szívesen vegyült el a zajos, vidám mula2 JÓKAI Mór: A német írók otthon. In: Útleírások. Bp., 1874. 3 Jókat Róza emlékezése. Jövendő, 1904. 40. sz. okt. 2. 4 CSÁSZTVAY Tünde: Szalongarnitúra. Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2004. 5-6. 624. 5 A Feszty-szalon működéséről lásd Császtvay Tünde idézett tanulmányát. 6 FESZTY Masa-IJJAS Antal: Feszty Árpád élete és munkássága. Bp., 1966. 7 Herczeg Ferenc Emlékezései. Bp., 1985. 279.