Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”

Árpádhoz, illetve baráti köréhez tartozó művészek Jókait megajándékozó rajzai, illusztrációi: összesen megközelítően 125 alkotás. Benczúr, Liezen-Mayer, Ligeti, Mészöly, Munkácsy, Márk Lajos, Schikedanz Albert, Kacziány Ödön, Vágó Pál, Vastagh György, Barabás Miklós, Körösfői-Kriesch, Rippl-Rónai, Stróbl Alajos, Zala György stb. festményei, rajzai, szobrai ritka, személyes, rangos gyűjtemény részét képezték. Mennyiben vezette az írót tudatos tervezés képzőművészeti gyűjteménye kialakításakor, mennyiben csak az alkalmak, kapcsolatok szülte véletlen ajándékok együtteséről beszélhetünk? Adott-e ki pénzt Jókai festmények megvásárlására? Tükrözi-e az utókor által ismert kollekció az író ízlését, képzőművészetben való jártasságát? A mű esztétikai értéke vagy a készítő személye, a hozzáfűződő kapcsolat vezette egy-egy mű megszerzéséhez? Mennyire ismerhetjük ma az író műtárgyállományát, lehetnek-e még lappangó, nem publikált alkotások, amelyek Jókai életében készültek, vagy ő személyesen szerezte be azokat? A feltett kérdések egy részére pontos válaszok adhatók, egy másik részük esetében viszont - éppen a gyűjtemény töredékessége miatt - csak kísérletet tehetünk a válaszadásra. A fenti kérdések egyikére kerestem a választ 2005-ben, amikor a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában Jókai és a magyar képzőművészek kapcsolatai után kutattam. A keresés nem volt hiábavaló, hiszen Réti István nagybányai festő hagyatékában sikerült találnom három ismeretlen, máig publikálatlan fotográfiát az idős íróról. Réti István 1898 év végén maga készített emlékezetkiegészítőként néhány felvételt, hogy azok alapján kezdhesse el, vagy fejezhesse be Nagybányán a tervezett életnagyságú Jókai-portréját.

1 A vékony napfénypapírra nagyított képek különös jelentősége abban áll, hogy szinte az egyedül fennmaradt amatőr felvételek az íróról. E három egyszerű, póztalan kép megtalálása indított el arra, hogy kibogozzam a Réti-féle Jókai-arcképek szövevényes történetét. JÓKAI MÓR A BAJZA UTCAI SZALONBAN A lakásában, falain megjelenő képeken keresztül egy író a nyilvánossághoz is szól, a társadalomban betöltött státusáról vall, éppen ezért a legnagyobb festőktől az újságillusztrátorokig mindenki fontosnak tartotta, hogy egy-egy művel csatlakozzon a fejedelmi gyűjteményhez. Az író lakását, szalonját, dolgozószobáját már életében többször leírták, lefényképezték, így sem számára, sem azoknak, akik jelenlétüket az önreprezentációhoz fontosnak tartották, nem volt mindegy, hogy ki szerepel az enteriőrben. Míg korábbi lakásaiban 1 MNG Adattár, 20162/1979. Réti István hagyatéka. 18/49: mellkép, 12x8,2 cm, 18/50: ülőkép, 16,5x 12 cm, 18/51: bőrfotelben ül, keze ölében, 16,4x 11,4 cm.