Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”

G. G sorba G si IIa Nem vén az, csak ore, Jókai Mór időskori portréi Réti Istvántól KÉPEK JÓKAI LAKÁSÁBAN ÉS A HAGYATÉKBAN Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének feltárása során felmerült a teljes Jókai-hagyaték rekonstruálásának igénye. Mint köztudott, Jókai halálát követően a tőle már utolsó éveiben elhidegülő közvélemény, a kortársaknak az özveggyel, Nagy Bellával szembeni tartózkodó magatartása, a család és az özvegy között folyó nemtelen egyezkedések, a sajtóban megjelent rosszízű pletykák odavezettek, hogy az író teljesen egyben lévő hagyatékának állami vagy intézményes megvásárlására hosszú időn át kísérlet sem történt. Nem tett lépéseket ebbe az irányba az a Petőfi Társaság sem, amelynek Jókai Mór megalakulásától elnöke volt, s amely intézmény éppen az író halálát követően igyekezett - állami és civil segítséggel - abba a Bajza utcai villába bejutni, amelyben Jókai hosszabb időn át élt és dolgozott, s amelyet részben az ő vagyonából építtettek fel. A mesés hagyatékot végül - az özvegy anyagi gondjait enyhítendő - a magyar állam 1912 januárjában, nyolc évvel az író halála után vásárolta meg, s megosztotta a Nemzeti Múzeum és a Petőfi Társaság között. A halál óta eltelt nyolc év során Jókainé Nagy Bella többszöri költözése, a családi osztozkodás, a megélhetési nehézségek némileg bizonyára apasztották a nagypolgári életmódnak beillő lakás enteriőrjének tárgyait, a kevésbé ismert, vagy az utolsó években vásárolt, készült képzőművészeti alkotások számát. Az átvételi lajstromok nem mindig világos tételei szerint a műtárgyak közül kettő: Than Mór Apostol-tanulmányfeje és az ismeretlen mestertől származó Kazinczy Ferenc olajportré a Szépművészeti Múzeumba, illetve a Történelmi Képcsarnokba került. A többi kép, a Jókai aktív, többnyire második életperiódusára kiteljesedő műalkotás-együttes a Petőfi Társaság gyűjteményét gazdagította, így jutott ide a Petőfitől örökölt, francia forradalmárokat megörökítő francia litográfia-sorozat, az író portréi közül Huszár Adolf szobra, Horovitz Lipót Jókai-festménye, az író életének legendás pillanatát megörökítő Barabás Miklós alkotás, a Jókai a Heckenast nyomda előtt, vagy a szerkesztői munkásságához kötődő Zichy Mihály A magyar nép című olajképe, a külföldi festőbarátságot reprezentáló Verescsagin-festmény, a müncheni festőkolónia, valamint Feszty