Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Kilián István: Szent Ferenc élete Csíksomlyó színpadán

Pintér Márta a 18. századi drámák közé sorolta ferences drámatörténeti adattárában ezt a drámát.

2 Egyetlen adat azonban valamelyes segítséget nyújt a dráma keletkezési vagy előadási idejének megállapításánál. A második actus első scénájában a szereplőnevek között olvassuk Lestyán (Léstyán) Mózes nevét. Lestyán ismert nevű jezsuita drámaszerző, aki 1720. szeptember 17-én Csíkszentkirályon született. Alsófokú tanulmányait (számolás, írás, olvasás) a kor szokása szerint nyilván otthon sajátította el, középiskolába éppen ennek a színlapnak a tanúsága szerint Csíksomlyón járt. A teljes középiskola akkor hatosztályos volt. Kezdődött a parvistákkal és principistákkal, folytatódott a grammatisták és a syntaxisták osztályával, majd befejeződött a poéták és a rétorok tanulmányaival. Ezeket a stúdiumokat el lehetett hat évnél hosszabb és ennél rövidebb idő alatt is végezni. Az sejthető tehát, hogy Lestyán gimnáziumi tanulmányai s ennek a most közreadott darabnak az előadása legfeljebb az 1730-as évekre eshettek, s így a dráma keletkezését és előadását 1730 és 1740 közé tehetjük. 1744-ben már jezsuita teológusként Trencsénben élt.

3 A DRÁMA CSELEKMÉNYE A dráma latin prológusának hangvételét a drámakutatók jól ismerhetik. Köszönti a szerző a jelen lévő nézőket, a főnemes urakat, s mindenkit, aki bármilyen tekintetben érdemes személy, akik azért siettek ide, hogy az iskola tanulóinak színi próbálkozásait megtekintsék. Tart a szerző vagy a rendező attól, hogy a nézőket a remény megcsalja, hiszen bizonyára azért jöttek ide, hogy valami profán látványosság szemtanúi legyenek. Nem láthatnak sem szerelmi történetet, nem valamiféle híres hős vagy katona lép majd a színpadra, nem a gazdájánál okosabb és ravaszabb szolga sikereiben gyönyörködhetnek. Ilyeneket látni - szól így a prológus - nem szemérmes és nagyon sikamlós dolog. Egy szentről fog szólni a történet, aki az emberi létből szeráfi magasságokba tudott emelkedni. Figyeljétek tehát ezt játékot, figyeljétek és kövessétek az égiek kegyelmével megáldott szent példáját. Ebből nemcsak ti, a jelenlévő csíksomlyói Passiójátékok forrásaiba. = Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5. Konferencia Pápán 1999. június 22-24.1. Szerkesztette LACKOVITS Emőke-MÉSZÁROS Veronika. Veszprém, 2001. 204.; MEDGYESI-SCHMIKLI Norbert: A hüoktatás és színjátszás kapcsolata néhány ferences és egy piarista dráma alapján. School And Theatre CD-ROM, Miskolc, 2002. 12-15.; MUCKENHAUPT Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek. 1980-1985. Bp., [1999.] 112-125. 2 KILIÁN-PINTÉR-VARGA 1995. 44-95. 3 SZINNYEY József: Magyar írók élete és munkái VII. Bp., 1900. 1119-1120. Régi Magyar Drámai Emlékek, XVIII. század. Jezsuita iskoladrámák. 4/1. Bp., 1992. 962.