Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”
RÉTI ISTVÁN MEGFESTI JÓKAI MÓRT Réti festészetének korai szakaszában is szívesen festett portrét. A Lilaruhás nő, az Idős nő, a Kettős arckép jellemábrázolásra törekvő, meghitt hangulatokat visszaadó arcképtanulmányok. Kiss József verseihez készített illusztrációin is megkapó karakterizáló képességgel ábrázolja a szereplőket, szívesen fordul az idősebbek ránccal teli arcának, hajlott alakjának megformálása felé. 1898-ban a portréfestés önvizsgálatra szorítja, kétféle módon: szembefordulva, tükörképszerűen és a nézőre pillantva, kissé lehajtott fejjel, háromnegyed alakban is megörökítette önmagát. Önarcképe adta az alapot Bródy Sándor Ezüst kecske című regényének főalakjához, Bem Gyula festő vizuális megalkotásához is: befelé forduló, vívódó, belső lelki folymatokat figyelő férfi tekint le a képről. „1899 legelején Réti Nagybányáról a fővárosba utazott, hogy eleget tegyen néhány ott kínálkozó arcképmegrendelésnek. Ekkor festette meg Jókai Mór és Herczeg Ferenc portréját" - írja róla monográfusa. 11 E megállapításnak ellentmond, hogy 1898-as datálással látta el Réti a Nemzeti Galériában található Jókai Mór ebédnél című ceruzarajzát, amely előképül szolgált egy készítendő olajfestményhez, azaz már 1898-ban foglalkozott az író megfestésének gondolatával. 12 E jól sikerült, találó rajz alapján készült a Jókat ebédelés közben, arcképvázlat 1899 év elejéről című olajvázlat, amely hátoldalára az említett sorokat maga a festő írta. 13 Hány formában örökítette meg Réti István Jókai Mórt? Az 1960-ban megjelent monográfia szerint Jókai arcképe ekkor két változatban készült el, „de festett róla Réti még egy, csak a fejet ábrázoló kis képet, és kortársak visszaemlékeznek egy együlésre festett kis olajvázlatra is." 14 Ez utóbbi lehet a PIM-ben található, a bensőséges ebédelési jelenetet ábrázoló kép 15 . A festőt barátként fogadták a Feszty-Jókai villában, feltehetően közös ebédeken, vacsorákon is részt vehetett, s így figyelhette meg Jókait evés közben. 16 A reggelizés, ebédelés mint életképszerű, intim cselekvés gyakran 11 ARADI Nóra: Réti István. Bp., 1960. 84. 12 Jókai Mór, ceruzarajz, papír, 16,7 x 12,7 cm, j. j. 1. Réti 1898. Aláírás: Jókai Mór ebédnél. MNG ltsz. 58. 261. 13 A portrémegbízásokkal kapcsolatos levelezést lásd az MNG Adattárában, ahol Thorma, illetve Bródy Sándor leveleiből derül fény a megrendelések mikéntjére. Herczeg Ferenc portréja ma a PIM-ben található ltsz. 60. 933. 1., olaj, vászon, 116x72,5 cm. Réti Bródy Sándor kérésére egy mellközépig látszó portrét is festett Herczegről a Fehér Könyv illusztrálására 1900-ban. 14 ARADI Nóra: Réti István. Bp., 1960. 84. 15 PIM Művészeti tár, ltsz. 61. 1044. 1., olaj, vászon, 41 x41,5 cm. 10 Bródynak megszokott helye volt az asztalnál: „A Fesztyékkel közös ebédlőjében, az évek óta megszokott helyemen, vele szemben ültem, és fél szemmel lestem az arcát". BRÓDY Sándor: Jókai. In: Cilinderes Tiborc. Vál. cikkek és tanulmányok. Bp., 1958. 215.
