Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
Németi Balázs hajdúkapitány Szendrőt ostromló seregéhez. Elfoglalta Putnokot és Krasznahorkát, majd részt vett az osgyáni ütközetben is, továbbá 1605-ben Érsekújvár és Tokaj ostromában. Bethlen Gábor Habsburg-ellenes háborújáig a tevékenysége nem ismert, de 1620-ban már Bethlen főkapitánya havi 100 Ft. javadalmazással, s 1000 katonával a fejedelem ez évben a csehek, megsegítésére küldte. 1621 áprilisában 4 000 katona parancsnoka, akit a fejedelem a vele szembeforduló Széchy György ellen küldött. Júniusban 10 kopjás és 7 hajdúsereg élén ment Érsekújvár alá, ahol is katonái megölték Buquoi tábornagyot, a híres császári fővezért. 1624-ben Bethlen komi szárjaként tevékenykedett, Bécsben is járt, 1626 októberében a fejedelem kinevezte őt Kassa kapitányává, annak ellenére, hogy több emberi hibáját felrótta. 1627-től királyi szolgálatban volt, 1634-ben Szendrő kapitánya. 1630-ban, gúny versben tették tollhegyre katonai tevékenységét. 84 Említhetjük Boyer Istvánt, aki 1571-ben száz királyi gyaloghajdú vajdájaként Eger várában szolgált, majd több végvári tiszttel együtt Erdélybe ment Báthory István fejedelem majd lengyel király szolgálatába. 85 Neves katona volt Duló Gergely, 1604-ig ecsedi Báthory István hadnagya, majd 1605 májusában 3000 hajdú kapitányaként Sziléziában vezetett portyát. A szerencsi országgyűlés a tatárok mellé rendelte őt hajdúival, „kik zabolán hordozhassák őket." 86 Nagy Albert 1576-ban Danzig ostromakor Báthory István magyar testőrségének a parancsnoka volt. 87 Bihar megye területe gyakorlatilag a 16. század közepétől változó gyakorisággal ugyan, de fegyveres összetűzések színtere volt. Csupán jelzésszerűen említjük, hogy Bihar megye részországgyülések színtere [1543, Derecske; Kölesér, 1548; Tamáshida, 1550]. Mindez hadieseményekkel járt, s elsősorban azokon a területeken, amelyeket korábban megneveztünk, a Körösök táján, 1551-ben Sarkadon és Köleséren. A török Szolnok, de különösen Gyula eleste után, mindegyre nagyobb részt hódoltatott a vármegye testéből. A szolnoki bég Bajt, a budai pasa 1573-ban Orosit behódolásra kényszerítette. A gyulai bég Tamáshidánál hidat veretett a Körösön, melyen át kisebbnagyobb lovas martalóc-csapatok törtek be a vármegyébe, melyek Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré i.m., Nagy László: A Bocskai szabadságharc katonai története Bp., 1961. 86., Nagy László: Hajdúvitézek. Bp. ,1983., 163,225,228., Takáts S. A magyar gyalogság i.m. 1908. 45., Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré i.m., Nagy L., A Bocskai szabadságharc katonai története i.m 1961. 244., ETA III. 58. Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré i.m.
