Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

szepesi kamarától kiutaltatni, melyre Csáky Ferencet kérték is.

526 Fizetést azonban nem kaptak. Ez év áprilisában a kallói tanács is arra kérte FelsőMagyarország főkapitányát, hogy a „Praesidium fizetéséről... méltóztassék ... Provideálni Ő Nagysága".

527 Minden eredmény nélkül. 1669. aug. 30-án Vér Mihály kallói vicekapitány írt Csáky Ferencnek a katonaság nevében: „Nagyságodnak egész seregestől könyörgenek az itt való katonák és gyalogság: négy esztendeje majd hogy nem fizettek, ellovatlanodtak, rongyosodtak ... Nagyságodnak fizetésük felől könyörgenek."

528 Mindhiába! 1671 áprilisában már a felső-magyarországi végváriak közösen írtak folyamodványt, amelyben Kalló, Szatmár, Ónod, Szendrő, Diósgyőr és Putnok magyar katonái azért panaszkodtak, hogy fizetést immár hét esztendeje nem láttak, s olyan nagy nyomorban vannak, hogy lovaikat, fegyvereiket kell eladni, hogy megélhessenek.

529 A végvári katonaság általános szegénysége egyenesen rákén y szeritette őket, hogy megélhetésüket a török hódoltságban is keressék, s az ottani jobbágyoktól nyert javak révén, a törököktől nyert zsákmányból jussanak megélhetéshez.

530 A hódoltságbeliek panaszaiból kitűnik, hogy ezekben a vállalkozásokban gyakorlatilag valamennyi felső-magyarországi véghely katonasága érdekelve volt. Különösen sok volt a panasz a borsodiakra, de ugyanez mondható el a kállóiakról, sőt egyes hajdúvárosokról, így elsősorban Szoboszlóról, de Böszörményről is.

531 Érdekelve volt a hódoltsági pozíciók fenntartásában mindenekelőtt a feuVö. Takács S.: i. m. (Kísérletek. . .) 15. és A kallói végváriak Csáky Ferenchez. Kalló, 1668. fasc 18. MOL. P. 71. F.265. 119. cs. Ráadásul 1665-ben sem fizették ki az egész hátralékot, egy év fizetés fejében csak 10 hónapot fizettek, s ebből is csak négy hónapot készpénzben, hat hóna zsold fejében pedig posztót adtak. 7 A kallói tanács Csáky Ferenchez. Kálló-Nagyida, 1668. 1668. ápr. 28. MOL. Csáky család központi levéltára. P.71. F.265. 119. cs. 8 Benczédi L.\ Az 1666. évi kallói „zenebona" (a helytörténet és az országos történet összefüggésében). Rákóczi-kori tudományos ülésszak. 1973. szeptember 20-21. (Szerk. Molnár Mátyás, Vaja, 1975)91. 15. jegyzet. 9 Takács S.: i. m. 24. A végvári katonaság helyzetének modern szempontok alapján történő áttekintésére: Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Hasbsburg Birodalom haderejébe. 1600 - 1700. Bp. 2004. 1 A szoboszlóiakra például a komádiak így panaszkodtak: „Fekete Mihály, Lenti Bálint, Borbély Mihály, Katona János, Böszörményi Nagy István több társaival három száz marhaiokat hajtottak el." A kabaiak panasza: „Szoboszlóiak Kovács András, Thot Benke. Sok marhaiokat öttszaz No. 500 lovat haitottak... szekereket el vonták lovastul, marhantul . . . mostanis 1500 marhánál többet haitottak el.