Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návayak a forradalom és szabadságharcban

35. kép Návay Sándor 15b zőket írta: „1860-ban (pontosan 1863-ban) meghal a jó Miska

9

$ bácsi. Néném segít feleségének ápolni s a kétségbeesett özvegyet odahozzák magukhoz... szeretve tisztelt Pepi nénit testvérként szereti, iparkodnak elviselhetővé tenni fájdalmát. Ott is marad náluk majdnem fél évig' Návay Sándor^o 1831. február 26-án született Budán. Apja Návay PáW,, anyja Gaál Konstanca. Gyermekkoráról, ifjúságáról semmit sem tudunk. 1848 nyarán még mint diák beállt a 3. (szegedi) honvédzászlóaljhoz. Előbb Délvidéken, a tavaszi hadjárat idején a főhadszíntéren küzd alakulatával. Őrmester, majd 1849. május 2-ától hadnagy, és - valószínűleg Návay Mihály^ ajánlására - Damjanich János parancsőr tisztje, majd gróf Leiningen Westerburg Károly mellett segédtiszt lett.

322 Leiningen az 1849. szeptember 15-i aradi kihallgatásán a budai vár ostromával kapcsolatban a következőket vallotta: „Ebben a pillanatban kaptam Nagysándor József hadtest parancsnoktól azt az üzenetet, hogy ő, csapataival már megmászta a rést, és hogy szilárdan meg van győződve a vár elestéről, én se tágítsak tehát. Megújítottam a támadást és az ostromlottak ellenállása csakugyan gyengült, és mert a kaput nem tudtuk betörni, létrákat támasztottunk a falhoz, én is az elsők között másztam meg a falat két segédtisztemtől, gróf Esterházy István kapitánytól és Návay so 3. Zászlóaljbeli hadnagytólkövetve"

323 36. kép Návay Sándorné

ist) Dedinszky Aurélia (később Görgey Istvánné) 322 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. II. 565.p. 323 Aradi vértanúk. II. 181.p.