Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návayak a forradalom és szabadságharcban

35. kép Návay Sándor 15b zőket írta: „1860-ban (pontosan 1863-ban) meghal a jó Miska 9 $ bácsi. Néném segít felesé­gének ápolni s a kétségbeesett özvegyet oda­hozzák magukhoz... szeretve tisztelt Pepi né­nit testvérként szereti, iparkodnak elvisel­hetővé tenni fájdalmát. Ott is marad náluk majdnem fél évig' Návay Sándor^o 1831. február 26-án szü­letett Budán. Apja Návay PáW,, anyja Gaál Konstanca. Gyermekkoráról, ifjúságáról sem­mit sem tudunk. 1848 nyarán még mint diák beállt a 3. (szegedi) honvédzászlóaljhoz. Előbb Délvidéken, a tavaszi hadjárat idején a főhad­színtéren küzd alakulatával. Őrmester, majd 1849. május 2-ától hadnagy, és - valószínűleg Návay Mihály^ ajánlására - Damjanich János parancsőr tisztje, majd gróf Leiningen ­Westerburg Károly mellett segédtiszt lett. 322 Leiningen az 1849. szeptember 15-i aradi kihallgatásán a budai vár ostromával kapcso­latban a következőket vallotta: „Ebben a pilla­natban kaptam Nagysándor József hadtest parancsnoktól azt az üzenetet, hogy ő, csapa­taival már megmászta a rést, és hogy szilárdan meg van győződve a vár elestéről, én se tágít­sak tehát. Megújítottam a támadást és az ost­romlottak ellenállása csakugyan gyengült, és mert a kaput nem tudtuk betörni, létrákat támasztottunk a falhoz, én is az elsők között másztam meg a falat két segédtisztemtől, gróf Esterházy István kapitánytól és Návay so 3. Zászlóaljbeli hadnagytólkövetve" 323 36. kép Návay Sándorné ist) Dedinszky Aurélia (később Görgey Istvánné) 322 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. II. 565.p. 323 Aradi vértanúk. II. 181.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom