Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A bizonytalan származás
A bizonytalan származás „A Návay család eredetét Nógrád vármegyéből vette, az ősöknek Bozokon és Korponán voltak házaik amely azon korban 1710-1729-ig, vagyis Földeák szerzéséig ősi lakhelyüket képezte. Azon túl azonban emlékeink nincsenek a családtagokra vonatkozóan. Ezen időben többen éltek, akik egy közös atyától származtak, így édes testvérek voltak. Ezek nevei: János 4 a nagyváradi kanonok, Páh aki a nemességet a család részére kiérdemelte, István?,, György 5 , aki a legelső megtelepedett Földeákon és Örzsébef. n Ezeket a sorokat Návay Ákos 124 vetette papírra 1885-ben a „Návay család történetének rövid vázlata" című kétoldalas kéziratában. Valóban csak ennyit tudhatunk meg a família 18. század eleji históriájáról? Nem, hiszen a Magyar Országos Levéltár fondjai, a családi levéltár okmányai és Csanád vármegye levéltárának iratai számos további adatot tartalmaznak a család történetére vonatkozóan. A Návayak Nógrád és Hont megyebeli feltűnésének pontos idejéről nincs megbízható információnk. A család neve a 18. század elején több alakban fordult elő. írták „Navoy, „Návoy, „Navay" és „Návay" formában. 2 Borovszky Samu Nyitra vármegye című munkájában említést tesz egy Navajócz nevix, ma is létező kis faluról, amit 1324-ben „Návoj (Náwoy) " elnevezés alatt a Simonyi család birtokolt, majd a Majtényiek lettek a földesurai. 3 A 15. században már több oklevélben szerepelt a település, sőt egy Sáros megye által 1482. február 21-én 1 Návay család levéltára, (a továbbiakban Nlt. ) A családi levéltár nagy része az egyik oldalági leszármazottól a szerző birtokába jutott, amit a Kulturális Minisztérium 38.150/1978.VII. sz. alatt védetté nyilvánított. Návay Ákos családtörténeti fogalmazványa. 1885. A Návay család levéltárában levő iratokon számos jelzet található, vagy nincs jelzete, ezért a jegyzetekben több esetben csak a tárgyat és a dátumot adjuk meg. Ahol egyértelmű a jelzet, ott azt használjuk. 2 A 19. század közepétől állandósult a Návay írásmód. A továbbiakban ahol az előző írásmód használata nem indokolt, ott a napjainkra állandósult formát használjuk. 3 Borovszky Samu: Nyitra vármegye monográfiája.(Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1898.)
