Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A Dunántúlon maradt Jósák
tudott, amit a „debreceni prédából 1 ' szereztek. Szenczy György pedig azt hallotta a Pátertől, amikor az Tokajból portyára indult, hogy körmöci aranyak voltak nála, aminek darabját 5 Ft-ért váltotta fel. Páter Jósa István halálának körülményeiről keveset lehet tudni. A források két verziót is elénk tártak. Az egyik szerint 1679. október l-jén sikerült Würben gróf csapatainak elfogniuk a kuruc-labanc vezért; más források szerint viszont Gönc-Ruszkán, de valószínűbb, hogy Tállyán fejeztették le. Az ítélet végrehajtását valószínűsíti, hogy a kamara ebben az évben kobozta el megmaradt birtokait." Páter Jósa István javait 1682 elején még a Szepesi Kamara tulajdonában találjuk, mivel nem voltak utódai, valószínűleg eladásra kerültek. A Dunántúlon maradt Jósak Korábban említettük, hogy a Jósak németszogyeni nemességet szereztek. Esztergom vármegyében két Szőgyén nevű település létezett: Németszőgyén és Magyarszőgyén. Németszőgyénben az érsekújvári vár körüli kisebb védművek egyike volt található, egy kis palánkvár, amely az északabbra eső vármegyéket védelmezte. A16-17. században gyakori volt, hogy a várban szolgáló katonák egy idő után letelepedtek az adott településen vagy környékén, ott házakat és földeket vásároltak. így történt ez a Jósakkal is, akik Esztergom és Nyitra vármegyében lettek birtokosok, ami Jósa Istvánné 2- Szobonya Zsuzsanna 1663. évi végrendeletéből egyértelműen kiderült. 100 A végrendelet több vonatkozásban is alapvető számunkra: egyrészt fontos birtoktörténeti adatokat tartalmaz, másrészt pedig bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a 17. század közepén az egyik Jósa mellékág kihalt, illetve egy eredetileg idegen család felvett neveként élt tovább. Ez azért is nagyon fontos, mert a Dunántúlon maradt Jósak birtokviszonyainak és genealógiájának feltárása komoly nehézségeket okozott, mert birtokaik ma már nem hazánk területén találhatóak, kutatásaink során így falakba ütköztünk. A végrendelet biztos alapot szolgáltatott a MOL U et C 98/26, 1670-1681 között elkobzott javak összeírása, megye és személy szerint. U.o. 66/18, Elfogására lásd Borovszky Abaúj-Torna, 118. Komárom-Esztergom megyei Levéltár - a továbbiakban Esztergomi Lt. - Varga-Jósa per, 204. f.
