Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig
A pápai tizedjegyzékekben nem találjuk a Sámsonnak nevezett falut, de Szalóksámsont sem. Az 1291-94 közötti váradi püspöki tizedjegyzékben írt Sámson falut tárgyalva szóltunk arról, hogy kutatott falunk XI. századi nagy határának délnyugati részén született egy másik falu is. Ennek későbbi neve Szalóksámson és a kutatók nagy többségének véleménye szerint az 1260-1300 között szereplő Hontpázmány nembeli Mihály fia Szalók comes birtokosságát őrzi. Szalók comes és két fia Albert és Mihály adták beleegyezésüket, amikor Hontpázmánybeli Pázmány fia Ders 1289-ben Torna falut eladta Debrecen-i Rophoinnak. 1335. november 18-án bizonyos „Petrus filius Michaelis de Samson" jelent meg a váradi káptalan előtt és három évre zálogba adta a Szatmár megyei Kozár falu fele részét a Kaplony nemzetség úgynevezett Károlyi ága három családja tagjainak. 50 Ez a Péter Szalók comes unokája. Később Battyán-i Péternek nevezték, mert ebben a Zemplén megyei faluban élt. így a nemzetség Bihar-Szabolcsi ágai között az úgynevezett Battyáni-Czibak ágon belüli Battyányi család ősapja lett. Az elmondottak megerősítik azt, hogy az oklevélben a „de Samson" = Sámson-i megnevezés nem rá, hanem apjára Mihályra vonatkozik. Albertről a század végén hallunk utoljára, de Mihály él az 1330-as években. Apja Szalók comes őrá hagyhatta Sámsont, ami azután fia Péter öröksége lett. 51 Megismerve a „másik" Sámson 1330-as évekbeli birtokosait Szalók comes fiát Mihályt és utóbbi fiát Pétert - falujuk történetét később folytatjuk - foglalkoznunk kell az Egyedmonostori ág családjainak 1338. évi egyezségével. Birtokaik újrafelosztása ugyanis hosszú évtizedekre kihatott. Kitűnik, hogy a korábbi birtokosztályok, elsősorban az 1312. évi és az egymás között békességet, birtokaik kölcsönös háborgatásának megszüntetését célzó 1318. évi megállapodás ellenére a nagyapjuktól Dorogtól örökölt birtokokban való részesedés, azok használata továbbra is vitatott maradt. Csanád esztergomi érsek, az Egyedmonostori ággal távoli rokon Bátor-i ágból származott András váradi püspök és Gönyü-i (Csór nembeli) Péter fia Tamás csókakői várnagy választott bírák előtt jutottak egyezségre, akik pecsétjükkel erősítették meg és Nagymartom Pál országbíró hagyta jóvá. Előtte jelent meg Diószeg-i Miklós akkor már csak két életben lévő fia közül Konrád mester 1338. március 29én személyesen, képviselve testvérét Keledet is. Ugyancsak személyesen jelentek meg Székelyhídi Joachim mester és Dobi István mester. Ádám fia János diák a váradi káptalannál kiállított ügyvédi megbízólevéllel Székelyhídi Péter mestert képviselte. 52 Tursamson, mely Dózsa fiainak részétől el van választva, Köpccsel együtt Diószegi Konrádé és Keledé, Bigécs és Tamási pedig Dobi István birtoka. A változás az 1312. évi birtokosztályhoz képest annyi, hogy akkor Tursamson a hozzátartozó, tehát nyilván határos vagy közeli Köpcs és Bigécs Dorog fia (Diószeg-i) Miklós öt Árpád-kori új okmánytár, i. m. IX. 507. - Károlyi család oklevéltára. i. m. 1.114. 51 Karácsonyi i. m. II. 220-223. Zichy család okmánytára, i. m. I. 530-534. C^ 551
