Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

Az 1310-ben a nemzetség Egyedmonostori ágából származó családok egyezségében szereplő Tursámson falu azonos a később is hol ezen a néven, hol csak Sámson néven szereplő faluval.

22 A XIV. század első harmadából származó adatok kivétel nélkül olyanok, melyekben a birtokok felosztásáról rendelkezők apjaira, sőt nagyapjaira történik utalás. így ezek a késői adatok alkalmasak a XIII. századi állapotok felvázolására. Kutatott településünk Tursámson néven az 1310. évi adat előtt már egy évszázaddal feltűnik. A Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvaspróba ítéletgyűjtemény egyik 1213. évi esetében eljáró poroszló, Máté ebben a faluban lakott (de Tumsansuna). A poroszlók, pristaldusok feladata a megidézés, az ítélet végrehajtásának ellenőrzése és tanúsítása volt. Az ügyben Öthalom falubeli Márton (de villa Vtholm) falubelijeit Orbán fiait Tyvald-ot, György-öt, Fulcus-t és Bereck-et vádolta rablással. A bíró Lotard szabolcsi ispán volt. Tyvald, György és Fulcus igazolódott, Bereck megégette magát. Öthalom nevű települést pontosan azonosítani nem tudjuk. Szabolcs vármegyében volt, feltehetően Nánás és Hatház közötti részeken, mert a Váradi Regestrum egyik 1221. évi esetében Öthalom falubeli György más Szabolcs megyei népekkel együtt két nánási embert vádolt lopással. Egy bizonyos, tursámsoni Máté szabad és birtokos ember volt, Kálmán király törvénye ezt írta elő a poroszlóknak.

23 Az öthalmi és nánási „comprovinciales de Zobolch" tartozhattak a szabolcsi várhoz, hiszen ezek felett bíráskodott általában az ispán. A többi esetben pedig szokás szerint az udvarbíró (curialis comes). De a szabolcsi ispán poroszlója lakhelyének nem feltétlenül kellett a várszerkezethez tartozni, ahogyan ezt Mesterházy következtette.

24 A Tursámsoni névről már Zoltai Lajos úgy vélte, hogy a Tur személynévi eredetű, s utal a falu valamikor birtokosára.

25 A Tur-t mint a Berettyó régi alsó szakaszányok. (Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1994.) 123-131. - A bihariakra Lévai Béla: Monostor birtoklástörténete. = Déri Múzeum Évkönyve. 1992-1993. (Szerk.: Gazda László és Módy György. Debrecen, 1994.) 75-87. - Módy György: Vámospércs története a török hódoltságig. - In: Vámospércs története. (Szerk.: Gazdag István. Vámospércs, 1994.) 16-20. - Ábrány: Györffy: Az Árpádkori Magyarország, i. m. 1.590. - Újlak: Módy György: Elpusztult Árpád-kori falvak kutatásának újabb eredményei a debreceni Erdőspusztán. = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei. XVI. szám. (Budapest-Debrecen, 1988.) 49-57. Anjou-kori oklevéltár II. 1306-1310 (Szerk.: Kristó Gyula. Budapest-Szeged, 1992.) 431. A 995. sz. oklevél. Váradi Regestrum, a 15. jegyzetben i. m. 174. a Nr. 56 (152.) eset. - Az 1221. évi esetet lásd 266. a Nr. 298. (216.) Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvénycikkek (Budapest, 1899.) 105. G. Ballá Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. = Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatas. Sectio Historica. Tomus I. (Red. Zoltanus I. Tóth. Budapest, 1957.) 97-98. - Mesterházy i. m. II. 244-245. Zoltai: Települések, i. m. 49. C^ 541