Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

birtokait, 3. követeljék meg, hogy minden ember dolgozzon.

31 Lőwy Béla uradalmi ellenőr azt javasolja, hogy minden községben kellene tartani egy szakképzett gazdatisztet, mint gazdasági szaktanácsadót, akinek konvencióját adóba vetnék ki, s felügyelet szerint a megyei gazdasági felügyelőséghez tartozna.

32 Egyre többen szorgalmazzák, hogy magyar gazdaifjakat utaztassanak külföldre (egyelőre főként Németországba, később Dániába).

33 1925-1926-ban a fejlettebb technika iránt tovább szélesedett az érdeklődés. A Köztelek pl. hírt ad az amerikai mezőgazdasági gépipar, különösen a traktorgyártás szédületesen gyors fejlődéséről.

34 A mezőgazdasági gépesítés történetében a XIX. század második felétől külön fejezetet jelentenek a különböző mezőgazdasági gépbemutatók, gép versenyek. Az 1909-es mezőhegyesi nemzetközi talaj művelőgép verseny (rendezte a magyaróvári gépkísérleti állomás és a Műszaki Egyetem géptani tanszéke), majd az 1913-as nagy sikerű szántógép, traktor bemutatókat.

35 A korszerű mezőgazdasági gépek és eszközök népszerűsítésében nem kis szerepet vállaltak maguk a mezőgazdasági gépgyárak, illetve egyes külföldi gyárak magyarországi képviseletei. (Tudnunk kell, hogy a mezőgazdasági gépipar ebben az időben egyike volt az ország legfejlettebb iparágának.) Élenjárnak most is a Hoflierr-Schrantz-Clayton-Shuttlewort, a Kühne, a Schlick-Nicholson Gép- Waggonés Hajógyár Rt., majd a csepeli Weiz Manfréd-gyár,

36 de ebben az időben tör előre az amerikai Ford-gyár képviselete (képviselője 1924-ben Holtenberger Vilmos), kik nemcsak gépeket árulnak, hanem saját gépekkel bércséplést, bérszántást is vállalnak.

37 Egyre és másra alakulnak a hazai és nemzetközi gépkereskedelmi rész31 „Még a kommunistáktól is átvehetünk egy szép szót: csak az éljen, aki dolgozik." Köztelek, 1926. ápr. 11.519. 32 Köztelek, 1924. szept. 13. 677. Az elképzelés 1940 után valósult meg, az úgynevezett gazdasági elöljáró intézménynek megszervezésével. A gazdasági elöljáró a falu egyik szakiskolát, szaktanfolyamot végzett, mintaszerűen gazdálkodó kisgazdája lett, aki hetenként egy napon a hozzá fordulóknak szaktanácsot adott a gazdálkodás bármilyen kérdésében. Fizetése ebben az időben havi 100 pengő volt s munkáját a megyei gazdasági felügyelőség ellenőrizte. Az intézmény 1945-ig volt életben. 33 A Barázda, 1926. ápr. 3. 1. Szerinte 1923 óta folyik a fiatalok csereakciója Németországgal. 1926 őszén Zupka Lajos parasztifjú már cikksorozatban számol be németországi tapasztalatairól, ahol főként a talajművelő, kapáló gépeket csodálja meg. A Barázda, 1926. szept. 1, 24, 25, 26, 27, 32, 33. számaiban mindig a 3. oldalon közli a sorozatot. 34 Köztelek, 1926. febr. 9. 645. 35 Kerék Mihály 1939. 215-216. Eredmény: 70 db traktor, 7000 db kisgép. 36 Rendezők: az OMGE és a műegyetem géptani tanszéke. Helyszínek: Adonypuszta, Hatvan, Nagykartal, Pusztaújkút, Magyaróvár, Tud. Int. Feji. 1958. 11. Részletes útmutatók: Biliege-Kund 1925; Rothmayer-Kund 1927, 1928, 1930. 37 A Köztelek 1920. évi számaiban pl. Pannónia Mezőgazdasági Gépgyár, Mezőgazdasági Ipari Vállalat, Bp. (gőzgépek, motorok), Stahal és Lenner, Bp. (triőrök, cséplőgépek, rosták), Székely és Tsa, Bp. (gőzekék), Farkas I. és Tsa, Bp. (összes gazdasági gépek), Fehér Miklós, Bp. (kis szántógépek), Kann és Heller, Bp. (kukoricaőrlők), Csillag Gyula, Bp. (szivattyúk, gépek), Bleier Ármin, Bp. (szívógáz-generátor), Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár (szőlészeti eszközök, vetőgépek, tengerimorzsolók, szekerek), Szigeti József Bp. (szívógázmotorok), Hunger István, Bp. (malom, szélvitorla), Király Gépgyár, Bp. (cséplők), Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (minden gép), Bächer és Melierter, Bp. (talajművelők, rosták stb.). 237