Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában
léssel is találkozunk: Jura L. máramarosi ügyvéd bércséplés céljából tartott Vidatscséplőgépet. 379 Egy beszámoló 1859-ben viszont már arról tudósít, hogy egy parasztember is vásárolt lovas cséplőgépet. 380 Ennek ellenére országos arányban még elenyészően csekély volt az a gabona, amit géppel csépeltek el. Országrészek vannak, ahol csak hírből ismerik a cséplőgépet, ilyen helyeken legfeljebb csak a nagy uradalmak kísérleteznek vele. 381 A vidéki jelentések országszerte még kézicséplésről és nyomtatásról számolnak be. Az 1850-es években tűnik fel az országban a gőzcséplőgép. Az első ilyen gépet 1852-ben Fehér József Torontál megyei földbirtokos hozatta be Angliából, az emigrációban tartózkodó Kossuth Lajos és Irányi Dániel közvetítésével 4174 Ft és 45 kr-ért. 382 Az egykorú híradás szerint faluszámra zarándokoltak az érdeklődők ezen „monstrum" géphez, és körülsereglették az ördög mesterművének elnevezett alkotmányt; a nyulszívűbbek eleinte csak mint távoli szemlélők érezték magukat biztonságban. 383 A pesti nép az 1857-ben rendezett kiállításon láthatott először gőzcséplőgépet, lázba is hozta a közönséget. Hasonló érdeklődés kísérte a Clayton-Shuttlewort-gyár megbízottjának, Érkövy Adolfnak Pesten 1858. augusztus 18-án a Nemzeti Múzeum előtt kiállított gőzcséplőjét. A bemutató megkezdését 101 ágyúlövés jelezte, megjelent a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dessewffy Emil és a város előkelősége. A nagy eseményt minden lap megilletődötten kommentálta. 384 Két évvel később, 1860-ban a Clayton-Shuttleworth-gár felmérése szerint Magyarországon kb. 100 gőzcséplő dolgozott, de a Falusi Gazda mintegy 200 gőzcséplőről tudott. Viszont a Magyar Gazda szerint csak 1860-ban több mint 400 gőzcséplő-garnitúrát hoztak be az országba. 385 1860-tól kezdve az érdeklődés annyira megnőtt, hogy csak maga a Clayton-Shuttleworth-gyár évente több száz 379 Pesti Napló 1855. 110; Sevin 1944. 51. 380 Magyar Gazda 1859. 115. 381 Ismeretlen még a Szamosközön. Falusi Gazda 1857. 167. Alig terjedt el a Bakony vidékén, itt gőzcséplő egyáltalán nincs. Gazdasági Lapok 1858. 213. Somogyban is csak két gépről tudnak a tudósítók. Igen érezhető a cséplőgépek hiánya Győr megyében, ahol ilyen géppel még a kiterjedt puszták is alig rendelkeznek. Uo. 1858. 582. Baranya megyében is mindössze 7 cséplőgépről tudunk, ezek is uradalmakban dolgoznak, a parasztoknál ekkor még mindenütt nyomtattak. Uo. 1858. 631-632. Komárom megyében is csak uradalmakban találni cséplőgépeket. Falusi Gazda 1859. 311. DélBiharban mindössze három cséplőgép dolgozik, mások csak várják a nagykunsági, Heves megyei nyomtatókat. Magyar Gatda 1859. 283-284, 432, 461. Szolnok megyében is négy gőzcséplő dolgozott ebben az időben. Uo. 1859. 431. 382 A gép behozataláról érdekes dokumentumokat közöl Sevin 1944, 34-43. Ezzel szemen a Gazdasági Lapok 1853. 607. lapon azt olvashatjuk, hogy a gőzcséplőt 1853-ban vásárolta meg Fehér J. torontáli földbirtokos. Ugyanígy tudatja Stephens 1855-1868. II. 336. 383 Sevin 1944. 40. 384 Magyar Gazda 1875. 26, idézi Sevin 1944. 74. A gép lokomobilja a Mezőgazdasági Múzeumban látható. 385 Gazdasági Lapok 1860. 270; Falusi Gazda 1860. 259; Magyar Gazda 1860. 360, 589-590. - Rock és Vidats gyárai együtt évente 10-12 cséplőkészletet adtak el. Falusi Gazda 1860. 260; Magyar Gazda 1861. 380; Gazdasági Lapok 1860. 42. 206
