Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

hogy nekik egyre nagyobb szerepet kell kapniok a nemzetgazdaságban. Ez üzleties „népi politika" mögött azonban nem nehéz felismerni a tőkét, amely igyekszik érdekeltségébe vonni a paraszti gazdaságokat is. Jellemző erre, hogy a mezőgazdasági gépvásárlás az 1880-as évektől kezdve igen sok kisparaszti gazdaságot vitt csődbe, és tett tönkre. A mezőgazdasági gépek terjedését még több más tényező is elősegítette. Már az 1850-es évek derekán felmerült az a gondolat, hogy a kisebb gazdáknak össze kellene fogni, s közösen kellene gépeket vásárolni. A kisebb gazdák Aradon már 1848-ban társaságban vett cséplőgéppel végezték a cséplést.

295 A szövetkezés gondolatát eleinte a nagybirtokosok is szorgalmazták. Nagy Ferenc, az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkára 1856-ban azt javasolta, hogy közpénztárat állítsanak fel külföldi gépek vásárlására.

296 Ezután egyre többször olvashatunk gőzcséplő társaságok alakulásáról.

297 A XX. század fordulója után még nagyobb lendületet vett a szövetkezés. Egyre-másra alakulnak a kapitalista jellegű szövetkezetek, melyek azonban éppen amiatt, hogy a résztvevők a nyerészkedést tartják fő gondjuknak, nem sok eredményt érnek el. A nagy buzgalommal összehozott társulatok rendszerint néhány évi működés után felbomlottak.

298 Különösen áll ez a parasztszövetkezetekre. Kivétel a székely Homorószentpál község szövetkezte, amely csaknem az egész kis községet összefogta. Vezetője Ürmösi József unitárius lelkész volt, aki a szövetkezet tagjait igyekezett megtanítani a korszerű gazdálkodásra. Különféle gépeket vásároltak, melyeket közösen használtak, s 1906ban tej szövetkezetet is hoztak létre; nem egyszer tanulmányutakat tettek, tapasztalatcseréket szerveztek, s igyekeztek bizonyos művelődési lehetőségeket is biztosítani maguknak.

299 Az ilyen szövetkezetek agitatív tevékenységet fejtettek ki, s hatásuk bizonyos körben érezhető volt. Hasonló életképes szövetkezetről olvashatunk Mosón és Vas megyékben, ahol több száz cséplőgép, vetőgép és szecskavágó volt szövetkezeti tulajdonban.

300 A gépesítés ütemének gyorsulásában a fenti okok mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső tényezőket sem, amelyek a jobbágyfelszabadítás után a fejlődést a volt jobbágy gazdaságokban vagy más, nem úrbéres eredetű 295 Gaál 1898. 87. 296 Gazdasági Lapok 1856. 123. Ez az egyesülés létre is jött. A tagok 20 forintos részvényeket vettek, s ennek fejében használhatták a gépszerző részvénytársaság gépeit. Vasárnapi Újság 1856. 43. 297 1859-ben Herpályon (Bihar m.), 1856-ban Szeged környékén, 1858-ban Barancson (Fejér m.), 1862-ben Pápán (Veszprém m.), 1870-ben Erdélyben stb. Gazdasági Lapok 1856. 355, 1858. 139; Falusi Gazda 1859. 286, 1862. 103, 1863. 21, 1873. 38; Erdélyi Gazda 1870. 202-203. 298 A felbomlás oka többféle lehetett. Általában megbomlott a tagok közt az egyetértés. Viták voltak afölött, hogy kinek a gabonáját csépeljék előbb, a tagok milyen arányban részesüljenek a bevételből; a gondozás, karbantartás, elhelyezés, vontatás, gépész- és általában munkásfogadás, mind megannyi alkalom és lehetőség volt a tagok összekülönbözésére. Vö. Magyar Gazda 1875. II; Gazdasági Lapok 1907. 327, 378. 299 Mezőgazdasági Szemle 193. 389-398, 504-507. 300 Falusi Gazda 1878. 89. 193