Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában
ez nagy hatással van az ott megforduló parasztnépre is. Az említetteken kívül nevesebb mintagazdaságok voltak még Hakabszálláson, Csillagmajorban (Horhy Mihály bérlő), Magyaróváron (Albrecht főherceg), Nyitra megyében Holies, Ürmény, Tótmegyer (az első Habsburg-családi birtok, az utóbbiak Hunyadi-birtokok), a Pest megyei Vacs (Coburg-Koháry-birtok), Csongrádban a mágócsi, Aradban a kisjenői uradalom. 199 Híresek még fejlett gépi felszerelésük az adonyi Zichy György-féle (Szabolcs m.) 200 a surányi (Vas m.) Károlyi Alajos-féle birtokok. 201 A birtokosok példája nyomán kezd Eperjes környékén is elterjedni a vaseke, vastengelyű szekér, rosta stb. 202 A nép az uradalmaknál tapasztalt kedvező eredményeken okulva megszerezni törekedik a célszerűbb földművelési eszközöket a Pest megyei Törökbálinton is. 203 Tormay Béla ilyen szempontból állítja példaképül a mezőhegyesi állami birtokot, melyek szintén mintaszerűen gazdálkodnak. 2 4 A példa azonban nem ilyen egyértelmű. Ditz állapítja meg, hogy a magyar paraszt számára a nagy uradalmak valójában nem szolgálhatnak közvetlen mintául, mert merőben más feltételek szabják meg a parasztbirtok lehetőségeit. Sokkal ideálisabb példa lenne a mintaszerűen gazdálkodó közép- és kisbirtok, viszont ezek Magyarországon teljességgel hiányoztak. Ditz szerint nem a magyar paraszt közönyössége és tunyasága az oka annak, hogy nem siet átvenni az új munkaeszközöket, hanem éppen e közvetlen példamutatás hiánya. Ha a nagyobb birtokon jobb eszközöket lát, azt gondolja: ez még nem neki való. Magaszőrű emberek pedig nem szolgálnak jó mintával. 205 Azonban az uradalmak jó példája sem egyöntetű. Az ország területén nem is arányosan elhelyezkedő 50-60 mintaszerűen gazdálkodó nagybirtok mellett igen sok az elmaradott, feudális termelési csöke vényekkel terhelt nagybirtok, amely még a jobb paraszti gazdaságok színvonalát sem éri el. Ugyancsak Ditz szerint a nagybirtokosok Németországban, Angliában kétszer-háromszor annyi géppel gazdálkodnak, mint Magyarországon. 206 Ide vonatkozólag idézhetnénk szép számmal adatokat az or198 Gazdasági Lapok 1854. 351, 360. Itt Széchenyi már 1837-ben felszabadította jobbágyait, s a majorságban nemcsak modern gazdálkodás indult meg, hanem mezőgazdasági eszközöket maguk is készítettek s árusítottak. Ugyanakkor a műhelyekbe s gazdaságokba tanulni vágyó parasztifjakat vettek fel, akikből önálló iparos vagy uradalmi alkalmazott lett. Vö. Stephens 1855-1868. 1. 388. 199 Uo. I. 379, 416; Galgóczy 1855. 162-173; Mezőgazdasági Szemle 1855. 337-344. 200 Gazdasági Lapok 1858. 72. 201 Uo. 1865.569. 202 Uo. 1865. 522-523. Kubinyi Lajos közlése. 203 Galgóczy 1877. 44^5, 139-201. 204 Tormay 1888. 440-^41. 205 D/íz 1869. 196,213. 206 Uo. 198. 185-ben Ipolyi szemléletesen ír le egy hagyományosan gazdálkodó nagybirtokot: 1740 hold föld, 12 faeke, 12 vézna béres, 7 kopott szekér, 4 öreg borona minden felszerelése. „Hozzávéve most a rongyos, kedvetlen, minden lépésén megcsalt s emiatt ármányosan csaló cselédséget... üres kamarákat, üres magtárt." Gazdasági Lapok 1855. 170-172. - Hasonló gazdaságról tudósít Ivánszky Somogy megyéből. Itt is 1000 hold földre esik 12 faeke, és semminemű más gép nincs, kézzel vetnek, sarlóval aratnak, kézicséppel csépelnek vagy nyomtatnak. Uo. 1862. 240-242. - I. Lipót belga király Zala megyei birtokán 1000 holdra 3 pár ökör jut, s a gabonatermés 1891-ben 212 kg volt holdanként, tehát két magot hozott csupán a föld. Mezőgazdasági Szemle 1891. 498. 181
