Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében

VARGA GYULA KISGAZDASÁGOK GÉPI FELSZERELTSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A BERETTYÓ VÖLGYÉBEN A munkaeszköz-kutatás az utóbbi évtizedekben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe került. Célját, jelentőségét Marx alapvető megállapítása óta

1 sokan meghatározták. Ezek - számunkra fontos - lényegét Wolfgang JACOBEIT summázta : A munkaszerszám történetében tükröződik legvilágosabban egyrészt a mindenkori gazdasági forma, amelyben alkalmazást nyer, másrészt a megfelelő termelési folyamat fejlődése. Egy munkaszerszám fejlődése új termelési módszereket - és megfordítva - idézhet elő, amelyek gazdasági módokat határoznak meg. De ezek befolyása a termelési viszonyokra és ezzel az egész népkultúrára általában nyilvánvaló.

2 A paraszti háztartásban, a parasztgazdaságban használatos kisebb-nagyobb munkaeszközöknek a sokasága azonban nem egyenlő mértékben kapcsolható a termelési folyamatok változásához.

3 Vannak eszközök, melyek szívósan vészelnek át változásokat, esetleg új funkcióba lépve - mint élő anakronizmus - őrzik évszázadok, néha évezredek emlékét (gondoljunk csak a rézkori kétélű csákányokra, vagy a bronzkori görbe késekre, sallókra!). Máskor egy új eszköz megjelenése forradalmasíthat nemcsak munkafolyamatokat, hanem művelési, termelési eljárásokat is. Ezért, ha változásvizsgálat a célunk, a parasztgazdaságban fellelhető eszközöket részben önálló együttesként kell szemlélni, amely együttes úgy, ahogy van, komplex egységében fejezi ki az adott technikatörténeti valóságot,

4 ugyanakkor osztályoznunk is kell, s meg kell határozni, melyek azok, amelyek változásokat elindíthatnak s maguk a változások milyen újabb láncreakciót indíthattak el.

5 A parasztgazdaságok gépi eszközkészletében

6 a XIX. század második felétől történtek először olyan mélyreható változások, melyek a termelés volumenét és minőségét, s nem utolsósorban a megszokott munkafolyamatok struktúráját megváltoztatták. Ilyen volt mindenekelőtt a faekéről a vasekére való átváltás, mely így kevesebb vonóerővel is tökéletesebb munkavégzést tett lehetővé, de főként korszakalkotó jelentősége volt a cséplés gépesítésének. A gőzkazánnal hajtott cséplőgépek 1 MARX, Kari, 1949. 194. „A munkaeszközök maradványai éppoly fontosak, társadalmi, gazdasági alakzatok megítélésében, mint a csontleletek felépítése kihalt állatfajok szervezetének megismerése szempontjából. A gazdasági korszakokat nem az különbözteti meg, hogy mit, hanem, hogy hogyan, milyen munkaeszközökkel termelnek." 2 JACOBEIT, 1966. 3. 3 A parasztgazdaságok teljes eszközkészletének funkcionális leírása hazánkban csak az utóbbi évtizedekben került az érdeklődés homlokterébe. Vö. FÉL-HOFER, 1974. 415-510. 4 MAKKAI, 1963. 10. 5 BAR AN YO VITS, 19416 A gép fogalmának meghatározásához 1. WEBER, 1979. 17: „A szerszámok a munka olyan eszközei, amelyek az emberi munkaerő organikus kifejtéséhez idomultak." készüléknek nevezzük azokat a munkaeszközöket, amelyeket kezelni kell. . ." „A gépek mechanizált, azaz a munkát önműködően végző készülékek".