Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
kat alakíthat ki a paraszti erkölcsben egy-egy közösségen belül, ha ennek egész közösséget befolyásoló objektív okai vannak (pl. a nagybirtok jelenléte, földvásárlás igen korlátozott volta). Az egyke, általában a születéskorlátozás ilyen esetben hatással lehet az üzemszerkezetre is, hiszen az élőmunka családon belüli arányát csökkenti, visszaszorítja és mással helyettesíti (cseléd, napszámos, vő). 49 A parasztüzem alapvetően két kölcsönösen összefüggő, egymást befolyásoló üzemegységre osztható. A háztartásra és a termelőüzemre. A háztartás lényegében a család fogyasztását, napi életét szolgálja; félfeldolgozó, tartósító munkái (szövés, fonás, varrás, élelmiszerek előkészítése, tartósítása: disznóvágás, aszalás, befőzés, tollfosztás stb.) és napi munkái (főzés, mosás, gyermeknevelés, disznó-, baromfigondozás stb.) önmagában a létfenntartást szolgálják, s ennek mindenkori szintje vagy szintemelési szándéka a termelőüzem hatékonyságával szorosan összefügg. A háztartás működése, ha túlzott célokat tűz maga elé a család, az adott és elfogadott társadalmi szint alatt marad (földvásárlási szándék, házépítés kényszerű visszafogottságot okoz), ha pedig céljai társadalmi helyzeténél alacsonyabb szintűek, pazarláshoz vezet. A közösségi normák - ha egy közösségben rendesen működnek a kettő harmóniáját igyekszenek megvalósítani adott társadalmi szinten. Ez az idea, a kettő harmóniája lehet számunkra mérvadó a vizsgálatnál és a típusalkotásnál. Azoknál az üzemeknél, ahol a háztartás és a termelőüzem közötti egyensúly a közösségi normáknak megfelelően nem áll fenn, nem tanulmányozható a tipikus üzemszervezet, a közösségre jellemző üzemtípus. 6. Egy család össztevékenységére épülő, közösségi normák által szabályozott, adott föld- vagy működési területen termelő, megfelelő technikai, technológiai szinten álló parasztüzem belső rendje a munka jellegű tevékenységszerkezet segítségével vizsgálható. Munka jellegű tevékenységeknek nevezzük mindazokat az üzemi keretek között lezajló, háztartáshoz és termelőüzemhez kapcsolódó cselekményeket, amelyek az adott közösség normái szerint értékképzőek, s a családüzem céljait segítenek megvalósítani. Ha egy adott tevékenységsor hosszabb időn át rendszeresen ismétlődik, jellege azonos és értéket állít elő, akkor azt a tevékenységsort vagy rendszert önálló üzemágnak kell tekintenünk a parasztüzemen belül. Nem szükséges, hogy ez kötődjék eszközhöz, objektumhoz, földterülethez vagy egy személyhez, csoporthoz. Pl. szinte eszköztelen cselekedet az erdei gyűjtögetés, rőzseszedés, de a háztartás szempontjából értékképző, s az év meghatározott szakaszában rendszeresen ismétlődik. Önálló üzemágnak tekinthető a parasztüzemen belül pl. a kaskötés, gyékénytároló edények fonása, nádazás, ha az nem saját részre, hanem mások számára készül rendszeresen. Társadalmilag elfogadott, paraszti világkép szerint hasznos és néha jövedelmező cselekvés az állatgyógyító, orvosló, léleklátó tevékenység is, bár ez egyedi volta miatt (egy közösségen belül 1-2 ilyen ember van csupán) önálló és közösséget jellemző tevékenységnek nem fogható fel. A felsorolt példák alapján világos, hogy a földműveléssel, állattartással, kerti gazdasággal, baromfineveléssel, ipari tevékenységgel összefüggő tevékenységeket természetszerűen önálló parasztüzemen belüli üzemágnak foghatjuk fel, csakúgy mint a fuvarozást, részes aratást, summásságot, méhészkedést, böllérkedést stb. A fentiekből az is következik, hogy valamennyi parasztüzem - még a legtisztábban speciális növény- vagy állatkultúrát, tevékenységet folytató is - vegyes tevékenység szerkezetű üzem. Tájanként, társadalmi rétegenként, koronként azonban kirajzolódik valamely jellemző arány a különböző tevékenységek között, s ez fel49 ANDORKA Rudolf, 1969.
