Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban
A nyitott kéményről népi építészeti kutatásunk megállapította, hogy az ,, . . . nyugati eredetű füstelvezető készség", amely „ . . . német földről került hazánkba, elsőbb persze csak úri lakainkra, azután parasztházainkra is". 36 Korai elterjedésének fő központja a Kis- és a Nagyalföld, ahol a népi építkezésben már a 15-16. században feltételezhető. Általánossá válása után a Kis- és a Nagyalfölddel szomszédos eredetileg nem nyitott kéményes füstelvezetésű területekre erősen benyomult. 37 A Mezőföld - eredetileg füstöskonyhás - területére a Kisalföld felől érkezhetett. Terjedésében nagy szerepe lehetett a Bécsi-medencét a Mezőfölddel összekötő BécsPozsony-Győr-Székesfehérvár útvonalnak. A magas technikai tudást követelő nyitott kémények elterjesztésében nagy szerepük lehetett a török alóli felszabadulás után újjászervezett kelet- és középdunántúli kőműves céheknek. Az itt kialakuló céhek az egykori hódoltsági területen kívül eső szabad királyi városok (Győr, Sopron, Pozsony, Nagyszombat) régebbi céheivel tartották a kapcsolatot. A török alóli felszabadulás után hat esztendővel, 1694-ben újjászervezett székesfehérvári kőműves-kőfaragó céh a pozsonyi céh kiváltságlevelét vette át, s a kőműveslegények vándorútja is elsősorban nyugat felé vezetett. A nyitott kémény mezőföldi térhódításával kapcsolatban nem hagyhatjuk említetlenül a 18. századi székesfehérvári, s az ezzel egyidejű mezőföldi uradalmi építkezéseket sem. Alkalmazásával a barokk polgárházak és a színvonalasabb uradalmi épületek (urasági házak, gazdatiszti lakások, kocsmák, mészárszékek) esetében számolnunk kell. A mezőföldi ház nyitott kéménye alatt középen álló négyszögletes kemence elhelyezése és alakja a Kisalföld déli peremterülete, Sopron megye és a BakonyBalatonfelvidék nyitott kéményes konyháiban található kemencék elhelyezésével és alakjával azonos. 38 VAJKAI Aurél többször hangsúlyozta, s az a füstöskonyhás házterületre vonatkozó irodalomból is kitűnik, hogy a füstöskonyha négyszögletes kemencéje túlnyomórészt a válaszfal melletti bal sarokban, a szobai kályha fűtőnyílásával közös padka mögött, a szabadkéményesé középen helyezkedik el. 39 Ennek ellenére négyszögletes, a konyha hátsó főfala előtt középen elhelyezett kemence füstöskonyhában is előfordult. 40 Anyaga, elhelyezése és formája alapján ez a kemence nem régi a Dunántúlon. GUNDA Béla az Ormánságban is előforduló négyszögletes kemencéről ezt írta: „...ma már az egész Dunántúlon uralkodik, sőt megvolt az Alföldön is, de onnan a peremvidékekre - Boldvavölgy, Feketekőrös völgye, Bodrogköz - szorult a boglyakemencék előtérbejutása következtében. Meglétét csak az asztalszerű tüzelőpadka és a kuruglya jelzi. Ez a típus eredetileg az osztrák-szlovén keletalpi Rauchstube házterületének kemencéje." A nyugat-magyarországi füstösház kemencéjének alakulását legalaposabban BÍRÓ Friderika vizsgálta az örségben. 41 Itt a kályhás szoba megjelenése után is „a konyha jó harmadrészét továbbra is a kemence foglalta el, de a régi, hatalmas kemence nagysága módosult. ,Leszakadtak' mellőle a sárpadok csak a tűzhelye maradt meg. A kemencék maguk vagy 1,5 méter magas és hosszú és a méteren jóval felüli szélességű négyszögletes építmények voltak. Mindig a szoba felőli szögletben álltak." 42 A füstöskonyha kemencéje már elsősorban csak kenyérsütésre szolgált, tete36 BÁTKY Zsigmond é. n. 212. 37 BARABÁS Jenő 1979. 75. 80-81. 38 FILEP Antal 1970. 239-240; VAJKAI Aurél 1940. 311-313; 1957. 93, 96, 98, 102; 1959. 202 ~ 204; BENCZE László 1939. 169. 39 VAJKAI Aurél 1959. 202; 1973. 93. 40 JANKÓ János 1902. 211; MALONYAY Dezső 1912. IV. 265, 272. 41 BÍRÓ Friderika 1975. 76-80, 88-93. 42 BÍRÓ Friderika 1975. 89.
