Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban

A füstöskonyhás házak emléke BÁTKY Zsigmond 1903-ban JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza című könyvének ismertetésében megjegyezte, hogy a füstöskonyhás-kályhás házak esetleg Fejérben és Tolnában is előfordulnak.

11 A Magyarság Néprajzában viszont már azt írta, hogy e háztípus csak a „Dunántúl derekán és nyugati felében, Győrben, Sopronban, Veszprémben, Somogyban, Zalában és Vasban" fordul elő.

12 BARABÁS Jenő kutatásaiból tudjuk, hogy a nyitott kémény csupán 18-19. századi expanziója során szorítja a Dunántúlon egyre nyugatabbra a füstöskonyháskályhás tüzelőtípusú házat. A lakóház füsttelenítéséről című tanulmányában BARABÁS Jenő egy térképet közölt, amelyen Közép-Dunántúl területén a kívülfütőskemencés és a füstöskonyhás-kályhás tüzelőrendszer keveredési zónáját jelezte.

13 Nyugat-Mezőföld területét is e két tüzelőrendszer keveredési zónájaként tüntette fel. Legújabb munkájában BARABÁS Jenő azt írja, hogy a füstöskonyhás-kályhás tüzelő területe „korábban bizonyíthatóan benyúlt Sopron, Fejér és Tolna megyékbe, esetleg Baranyába is".

14 A Mezőföldön a fentiek alapján mindkét tüzelőrendszerre jellemző elemek felbukkanását vártam, azt gondolva, hogy a füstöskonyhás-kályhás tüzelő egy régibb, a kívülfűtős-kemencés tüzelő egy újabb rétegbe tartozik a terület építőkuitúrájának történetében.

10 Terepkutatásom során előbb Kalózon, majd Fülén sikerült a füstöskonyhás házak egykori meglétére adatokat találni. A Sárvíz nyugati partján fekvő Kalózra vonatkozó adatok Farádi Vörös Miklós Sárbogárd, Petőfi u. 23. sz. alatti lakostól származnak.

16 Farádi Vörös Miklós Kalózon, tősgyökeres kisnemesi családból született 1909-ben. Édesapjától, Farádi Vörös Jánostól hallotta, hogy Kalózon az 1870-es években még néhány háznál füstöskonyha volt. Ezek a házak kémény nélküliek voltak, de a konyháknak volt menynyezetük. A füst a konyhaajtón át távozott. Ezek felezett ajtók (kettesajtók) voltak. Mindkét szoba (elsőszoba kisszoba) ajtaja a gádorról nyílt. Az adatközlő határozottan emlékszik, hogy Kalózon a Nemes u. (ma Lenin u.) 24. sz. alatt volt egy régi n BÁTKY Zsigmond 1903. 62. 12 BÁTKY Zsigmond é. n. I. 194. 13 BARABÁS Jenő 1970. 278, 281. 14 BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 74. 15 Tanulmányomban csupán a fennálló falu lakóházak tüzelőberendezését vizsgálom. A füstöskonyháskályhás tüzelő egykori meglétére vonatkozó nyomok is ilyen házakból valók. A területen egészen a II. világháborúig fellelhető putriházak tüzelőberendezéseinek - füstelvezetésének vizsgálatakor a rossz gazdasági helyzet szülte másodlagos primitívséggel állunk szemben, amely csupán az adott épületre, falurészre, s nem az egész területre jellemző. EÖTVÖS Károly Mezőszentgyörgyről a jobbágyfelszabadítást megelőző évekből írta le apja hazátlan zsellérének putriját; „Egyik sarka a tűzhely . .. Ha az ajtó felől fújt a szél vagy az idő esőre állt: ebben a putriban is akkora volt a tűzhely és pipa füstje, hogy úszni lehetett benne, mint a tengerben s a benne lakónak olyan kisírt, piros szeme támadt, mintha apját-anyját siratta volna egy hét óta." - EÖTVÖS Károly 1908. 8-9. DALLOS Sándor 1937-ben így mutatta be az ercsi putriházakat: ,,A Duna mente, egy egész falurész olyan, hogy Dante poklának legszörnyűbb fejezeteit felülmúlja. Csupa roskadozó viskó - de ezek még paloták - és csupa csorgó, bűzös, bútortalan, rettentő földkunyhó itt az egész vidék. Az ercsi nincstelenek például, mint ezek a derék Barada Ferencék, vagy mint a Versics Jánosék, akik öten laknak olyan viskóban, ahol az ajtón kell a tűzhely füstjét kiereszteni." - DALLOS Sándor 1937. 8. GUNDA Béla 1933-ban Baracskán 7-8 putriházat is látott. - GUNDA Béla 1933. 89. Megemlítem, hogy egy iváncsi putriház fényképét az iváncsai Helytörténeti Gyűjtemény őrzi. 16 A mezőföldi ház tűzhelyeire vonatkozó gyűjtéseim és felméréseim a székesfehérvári István király Múzeum Néprajzi Adattárában találhatók: Ltsz.: 78.14; 79.1; 79.2.