Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
ismeretes a farsangi medve. 182 Szalmába, rendszerint árpa- vagy borsószalmába csavarnak egy legényt, akit mint medvét vezetnek végig a falun. Igen gyakran azonban nem egyedül, hanem más farsangi alakok társaságában vesz rész a farsangi felvonulásban. Osztrák, német, dán farsangi szokásokban központi helyet foglal el a szalmába burkolt medvejátékos. 183 A mezőgazdasági munkával való kapcsolatra jól utal az az osztrák adat, amely szerint a freistadti lakosok farsangkor cséppel vonulnak fel. 184 A magyar néphagyományban a medve megjelenítése ugyancsak a farsangi szokáskörben fordul elő elsősorban. Idevonatkozóan részletes adatokat közöltünk egyik megelőző munkánkban. 185 A szalmába burkolt medve, amely előfordul az erdélyi, szatmári, csallóközi farsangi hagyományban, Vas megyében a regölés szokásában is megjelenik. 186 Az európai idevonatkozó hagyomány nyomán nem kétséges hogy a farsangi szokások medvéje a cséplés helyéről, a szérűről, a csűrből került a téli, télvégi népszokások körébe. Azokon a területeken, ahol csűrben csépeltek, és a cséplés sokszor egész télen át, a farsangig elhúzódott, a gabonaszellemet megjelenítő medve idők folyamán a farsangi szokásokba egészen természetszerűleg került be. 187 A Nagy-Alföldön a medve játékot a lakodalomban találjuk meg. 182 Zbírt C. : Veséié chvíle v zivote lidu ceského. Vysehrad - Praha, 1950. 109-110.; Bednárik, R.: Duchovná kultúra slovenského l'udu. Slovenská vlastiveda, II. Pozsony, 1943. 76.; Schneeweis E.: i. m. 1953. 122.; Mais A.: Die Tiergestalten im polnischen Brauchtum. Masken in Mitteleuropa (Red. : Schmidt L.), Wien, 1955. 226-228.; Mlynek L. : „Konik", „Túron", „Mis", „Koza", „Bokkus" (Thiercultus in Galizien). Zeitschrift für österreichische Volkskunde, IX. Wien, 1903. 110. 183 Fehrle E.: Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel. 1955. 88. Dörrer A. : Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winterund Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949. 315. Sartori P.: Westfälische Volkskunde. Leipzig, 1922. 146. 184 Gugitz G.: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I-II. Wien, 1949-1950. I. 88. 185 Ferenczi I.-Ujváry Z.: i. m. 128-129. 186 Sebestyén Gy: A regösök. Budapest, 1902. 16. 187 Peuckert W.-E.: i. m. 894.
