Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
a vizes szalmát lehúzzák a szemről. A medvebőrt addig kell szárítgatni, amíg úgy meg nem szárad, hogy ismét ki lehet nyomtatni. 156 Hajdúböszörményben, amikor eső közeledett, az ágyást egy garmadába középre tolták össze, szalmával jól bevonták, hogy ne ázzon. Ekkor mondták, hogy medvét fogtunk. 151 Ha medvét fogtak, az ágyást napokig szárítgatták, míg folytathatták rajta a nyomtatást. Volt rá eset, a nagyobb gazdák szérűin, hogy hosszabb esőzéskor az egész ágyás megpenészedett, a szemek kicsíráztak. 158 Mezőberényi adat szerint volt úgy, hogy még karácsonykor is csépeltek, ha sokszor medvét fogtak, azaz esős idő járta. 159 Egy berettyóújfalui paraszt ember a következőképpen mondja el a medvefogást : „Mikor esős idő volt, akkor nyomtatni nem lehetett. Akkor szórtunk. Úgy nyomtattunk lopva. Ha pedig olyan időt kaptunk, hogy nem volt készen az ágyás, medvét fogtunk. Akkor oszt meg kellett nyúzni, szárogattuk. Akkor addig kellett szárogatni, míg meg nem száradt. Mikor eső jött meg kellett fogni a medvét, meg is kellett táncoltatni, meg is kellett nyúzni, mert a szemet nem lehetett a pévába hagyni". 160 A medvenyúzás próbára tette az emberek erejét. A megázott gabona úgy összefeküdt, hogy egy villányi csomó szétválasztásakor két-három embernek kellett nekiveselkedni. Ebben az erőlködésben sokszor bele is tört a villa ága. 161 Az Alföld peremterületeiről is vannak adatok a medvefogásra. Ramocsaházán ha nyomtatás közben eső jött, és az ágyás beázott, medvét fogtak. Az ilyen ágyást összetolták. Napra kiterítették, megforgatták és kiszárították. 162 Tokajban az a gazda medvét fog, akinek az ágyasát, mielőtt garmadába tolhatta volna a szemet, a szalmát meg elhordhatta volna, eső éri. A medve az összetolt ágyás. 156 Nagy L. feljegyzése. Déri Múzeum Adattára, V. 4/10. 157 Szabó I. feljegyzése. Déri Múzeum Adattára, V. 5/4. 158 Szabadi I. gyűjtése. 159 Bobály P. feljegyzése. Déri Múzeum Adattára, V. 2/6. 160 Végh J,: Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen, 1944. 106. 161 Túri Mészáros I. : Adatok az alföldi gazdálkodáshoz. Néprajzi Értesítő, XXI. 1929. 36. 162 Nyárády M. : Az őszi rozs termelése Ramocsházán. Néprajzi Értesítő, XXII. 1930. 94.
