Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

szerb-horvát szokás szerint egy nagy, súlyos kévét állítanak a szérű cölöpjére. Ezt a kévét csépelik ki utoljára. 135 (Itt emlékeztetünk azokra a magyar példákra, amelyek szerint az első kévét felállítot­ták és aratás végéig úgy hagyták.) A felállított kéve, amelynek ant­ropomorfikus vonásai több példában megfigyelhetők, a macedóniai görögöknél is ismeretes. Drymorban az első gabonakévét a táblán feltámasztják és az aratók letérdelnek előtte. Görögországban az utolsó kévéket egy nagy kereszt formájú kévébe kötik. Formálják azonban más alakúra is. A ház mestergerendájára függesztik és a vetés megkezdésekor a vetőmaggal összekeverik. 136 Az aratási szokáskör egyes formai elemei, amint látjuk, szoro­san kapcsolódnak egymáshoz. A kéve és az aratási bábu közötti kap­csolat vonalában azonban most nem haladunk tovább. A követke­zőkben vizsgáljuk meg a többi európai nép aratási hagyományában előforduló antropomorf bábra vonatkozó adatokat. Német nyelvterületen az aratási szalmabábura, illetőleg a kéve antropomorfizálására a részletesebb irodalmi anyag nyomán a szláv népeknél nagyobb számú példák sorakoztathatok. Ezzel az anyag­gal túl részletesen nem kívánunk foglalkozni, elsősorban azért, mert az idevonatkozó anyagot a különböző kézikönyvek, néprajzi atla­szok kimerítően tárgyalták. Következő példáinkkal elsősorban az eddig bemutatott anyag német nyelvterületen való párhuzamait, fel­tűnő hasonlóságait akarjuk illusztrálni és a Korndämonokra vonat­kozó elvi, funkcionális kérdéseket megvizsgálni. Beitî R. a német néprajzról 1933-ban írott összefoglaló munká­jában, ill. a Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens-ben be­hatóan megvizsgálta a német aratási szokásokban ismeretes szólá­sokat, kifejezéseket, a teriomorf és antropomorf Korndämonokra vonatkozó adatokat. Az antropomorf bábuval kapcsolatos szoká­sok többnyire az Alte fogalommal fűződtek össze, mint ahogy sok helyen az Alte szóval fejezték ki az egész aratási ünnepséget. Az aratásvégi szólásokban széles körben elterjedtek az öregre vonatkozó megjegyzések, mint amilyeneket fentebb tárgyaltunk. Az Alte nevet 135 Schneeweis E. : i. m. i. m. 1961. 164-165. 136 Megás G. A.: i. m. 131.

Next

/
Oldalképek
Tartalom