Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

A szláv népek hagyományából említett példák önmagukban is meggyőzhettek arról, hogy az aratási rítusok ezen a ponton feltűnő hasonlóságot és egyezést mutatnak. Kapcsolatot és valamilyen öszszefüggést bizonyít már az, hogy a babára vonatkozó hiedelem mindenütt két csoportra bontható. Az egyikben a baba a szokásokban fordul elő az első vagy az utolsó kéve, az arató vagy a cséplő neveként is megjelenítve gabonából készült bábuként, a másikban pedig mint a hiedelem, a mondák mitikus alakja szerepel, olykor függetlenül a mezőgazdasági munkák tényleges eseményeitől. A lényeges tanulság, amelyet az eddigiekből levonhatunk az, hogy a baba fogalom antropomorf lényt takar és akár ténylegesen megjelenítve, akár a hiedelemkörben fordul elő, mágikus jelentőséggel, varázserővel rendelkezik. Jól mutatja ezt pl. a babának nevezett kéve magjainak a vetőmag közé keverése, vagy a vetésben ülő szellemlény, amelytől félnek és óvakodnak. A funkcionális kérdésekről azonban alább részletesen szólunk. Azt szükséges most hangsúlyoznunk, hogy a baba akár mint az aratási és cséplési szokások konkrétan megjelenített alakja, akár mint a mitikus történetek alanya, antropomorf és zömmel feminin. A baba fogalom a szláv nyelvekben egyaránt jelenthet fiatalt, idősét és jót vagy rossz szellemlényt. Ebben az irányban szükséges a szláv népek hagyományain túl, más európai népek hasonló hagyományait megvizsgálnunk és megkeresni a baba fogalomkörébe tartozó szellemlényt, egyrészt az aratási és cséplési szokásokban, másrészt az aratással és csépléssel, a mezőgazdasági élettel összefüggésben álló hiedelemkörben. Az európai nem szláv népek hagyományában, elsősorban német nyelvterületen a baba helyébe elsősorban az öreg (der, die Alte) és a Kornmutter, Kornmädchen lép. Az előbbi fogalmat megtaláljuk egyébként szláv és magyar területen is. Igen gyakran azonban menyasszony vagy királynő elnevezés foglalja el a baba, az öreg és a Kommutter helyét. Ugyanakkor azonban a baba fogalom előfordul szláv népterülettől távolabb élő népek hagyományaiban is. A Kornmutterra és Kornmddchenre vonatkozó nyugat-, ill. észak-európai anyagot már számos kutató megvizsgálta és leírta. A kezdeményezés ebben az irányban, mint általában a Kornddmonok tekintetében, Mannhardt WilhelmiőX indul ki, aki sokat idé-