Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)

Héthy Zoltán: A magyar emigráció a mai Bulgária területén 1849-1850

Menekülése Mehádián keresztül Viddinbe és belebbeztetése Sumlába, ahol merényletet kísérelnek meg ellene, ezért Várnába, az angol konzulátusra szökik, angol állampolgárságot vesz föl. 17. BERZENCZEY László: Rovás. Emlékiratok. Kolozsvár, 1873. 63 p. Az erdélyi volt fökormánybiztos a szabadságharc bukása után Erdélyben bujdosik, majd kiszökik, s Sumenben csatlakozik az emigrációhoz. 18. IHÁSZ Dániel: Egy kiszakított lap naplójából. = Jónás Lapja, 1873. 3-4. sz. 19. VERESS Sándor: A magyar emigratio a Keleten. 1. köt. Bp. 1878, Athenaeum. 348 p. A legrészletesebb, s legszavahihetőbb forrás a magyar emigráció törökországi tartózkodásáról. A 25. oldaltól a mai Bulgária földjén történt eseményeket, benyomásait írja le, a következő sorrendben: a viddini tábor (az emigránsok létszáma, élelmezésük, az iszlám hitre áttérők, a kolera dúlása, Hauslab tábornok küldetése, a hazába visszatérők), Viddin városa, vára, népe, - utazás Sumlára, Glaván és Plevnán keresztül, útikalandok - Sumlai életük (elszállásolásuk, mindennapjaik, az internáltak elutazása, az emigrációs csoport feloszlása) Utazás Várnába, a város és környéke. A 175. lapon végződik a bulgáriai rész. 20. BLANA Szilárd: Egy magyar emigráns törökországi élményei. (A világosi fegyverletétel után.) = Pesti Hírlap, 1882. 146, 148-150, 217, 226, 233, 235-237. sz. 21. LÁSZLÓ Károly: Napló-töredék az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg, Törökországban és az Amerikai Egyesült-Államokban. Bp. 1887, Franklin. 240 p. A mérnök-százados, aki Kossuth közvetlen környezetéhez tartozott, igen szavahihetően írja le, hűségesen tolmácsolja az emigráció eseményeit. A Törökországba meneküléstől a Kiutahiába bellebbezésig (3-31. p.) kísérhetjük nyomon a történteket. 22. DANCS Lajos: Töredék tízéves emigrationalis élményeimből. Nagyszőllős, 1890. 92 p. A székely hadosztályban harcoló honvéd százados a viddini és sumlai menekülttáborban élt, majd később társaitól elválva Várnába, majd Konstantinápolyba ment. 23. SZALCZER Sándor: A magyar emigránsok Törökországban 1849-1861ben. Pap János emigráns feljegyzései nyomán. Pécs, 1893, 462 p. Pap János jogász, főhadnagy Ihász alezredes csapatában harcolt, Viddinbe, majd Sumlába került - itt török katonai szolgálatba állt Szulejmán név alatt, majd Guyon segédtisztjeként harcolt. Szalczer Sándor Pap János feljegyzéseit vette alapul, az eseményeket az ő személye köré csoportosította. A viddini és sumlai eseményekből többet törölt, hogy Veress Sándor munkáját ne ismételje. (20-44. p.) 24. PERCZEL Miklós: Naplójegyzeteimből. = Bajai Közlöny, 16. évf. 1893. 20. sz. 5. p., 21. sz. 1-3. p., 22. sz. 1-2. p., 23. sz. 1-5. p. Az emigráció egyik vezérének jóval a történtek után írott visszaemlékezése - mely tény azonban a közlés forrásértékéből mit sem von le. A Viddinbe érkezéstől a sumlai táborozáson át a várnai, Kiutahiába történő indulásig tartalmazza az eseményeket.