Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Mondák Mátyás királyról

HUNYADY MÁTYÁS NAGY KIRÁLYUNK 1475 BEN PUTNOKY JÁNOS VÁRKAPITÁNYSÁGA IDEJÉBEN EBBEN A SZŐLŐBEN KAPÁLTATTA MEG A FŐRANGÚ VITÉZ URAKAT, HOGY A MUNKÁT BECSÜLNI TANULJÁK. AZ IGAZSÁGOS FEJEDELEMRŐL EZT AZ EMLÉKEZÉST KOVÁTS ANTAL ÉS NEJE VÉSETTE IDE 1926 BAN A Putnok környéki falvakban is találkozunk azzal a hagyománnyal, hogy Mátyás király a putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg az urakat. így pl. Sajónémetiben -, ahol szintén jogot tartanak arra, hogy Mátyás ott járt - nem kis büszkeséggel mondják, hogy Mátyás királynak Sajónémetiben volt egy kastélya és onnan látogatott át Putnokra, Puskás Farkas Károly parasztember szavai szerint: ,,A várhegynek az alját Tündérpartnak hijják. Ott lakott Mátyás király. Ott volt a kastélya. Onnan ment Putnokra a nemesekkel. A putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg a nemeseket." Mátyás király gömöri látogatását Sajógömör, Jéne és Putnok mellett Pelsőc. Vígtelke, Tornaija is számon tartja. A híres kapáitatás a pelsőciek szerint az ő szőlőhegyükön történt. A páskaházai (Csetnek-völgy) Sebő Béla (79 é.) és Máté Gyula (64 é.) is úgy tudja, hogy Mátyás király a pelsőci szőlőhegyen kapáltatta meg az urakat: ,,Pelsőcön a Mái oldalban van egy nagy lapos kő. Mátyás király azon ebédelt. Most is Mátyás-kőnek nevezik. Az nem áll, hogy Gömörön (Sajógömör) kapáltatta meg az urakat. Gömör elorozta magának, hogy Mátyás király ott járt." Vígtelke (Sajó-völgy) nevét Mátyás király látogatására vezetik vissza. „Mátyás király egyszer itt vadászott. A gazdag vadászat után a nagy hegy lábánál egy kis forrásnál víg lakomát rendezett. Víg telek ez nekem - mondta Mátyás király. így lett a falu neve Vígtelke" (Varga Ferenc, 72 é.). Mátyás király emlékéhez való ragaszkodás szép példáit láthatjuk. További gyűjtéssel a gömöri falvakban minden bizonnyal újabb részletek tárulnak majd a kutató elé. S feltárul majd az a pszichikai háttér is, amely a Mátyás-hagyományt évszázadok óta élteti.