Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A pásztorok megajándékozásának szokásai ünnepek alkalmával

A kanász megajándékozása. Törökkcppány. Fotó: Gunda Béla sik végét pedig a karján tartotta. Az így kialakított batyuba rakta a kalácsot. A pásztor a pálinkát - néhány pohár elfogyasztása után - rendszerint a harmadik, negyedik ház után, butykosba töltötte. A Sajó-völgyén, Pelsőcön, Sajórecskén, Szentkirályon a túrós vagy a lekváros lángost tarisznyába rakták. Pelsőcön a háton vitt batuba tették az állattartók a kalácsot. Ez utóbbi helyen a csordásnak dohányt is adtak. A kondás karácsony első napjának reggelén kapta meg az ajándékot, amikor hajtotta az állatokat. A gömöri Száraz völgyön, Ragályon és Gömörszőllösön ugyancsak a három ünnep - karácsony, húsvét és pünkösd - volt az ajándékozási alkalom. Húsvétkor es pünkösdkor mindkét pásztor a hajtással egyidőben kapta meg a kalácsot és az italt. A csordás karácsonykor már nem hajtott. Az ünnep estéjén a feleségével végigment a falun, s minden háznál kapott kalácsot és italt. Ragályon karácsonykor a juhtartó gazda a bacsójának bort küldött. Előfordult, hogy behívatta a házába és megvendégelte. A felső-magyarországi területekről megemlítjük még, hogy Nagycétényben (Nyitra m.) karácsony böjtjén jártak a pásztorok házról házra. Ünnepi köszöntőt mcndtak. Szalonnát, cipót és pálinkát kaptak. Az ugyancsak Nyitra megyei Ahán a kondás és a csordás karácsony este járt köszönteni. Nyírfaveszszőket vittek magukkal. A gazdaasszony egy szállal megcsapkodta őket. A pásztorok az ütésekkor magasra ugrottak, hogy az állatok egészségesek, virgoncok legyenek. A gazdaasszonytól kalácsot, bort vagy pálinkát kaptak. A vesszőhordásra és azzal kapcsolatos adománygyűjtésre bőséges példát említ Manga János az Ipoly menti területről. Dunántúlon Vas megyéből vannak adatok a vesszőzésre, amely Márton napjához kapcsolódott. Ez alkalommal, továbbá húsvétkor, József napkor, ritkábban Szt. György előtti vasárna-