Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

netét. Kedvezően alakultak a termésátlagok és a község történetében először értek el 15,7 q/ kat. hold átlagtemést kenyérgabonából. Az anyagi javak termelésének emelkedése lehetőséget biztosított arra, hogy döntsenek egy 6000 férőhelyes szakosított sertéshizlalda építésének ügyében, amely nagymértékben elő fogja segíteni az állattenyésztés további fejlesztését és ezen keresztül az állattenyésztési hozamok növelését. Megkezdődött a Petőfi termelőszövetkezetben a sertéshizlalda telep kiépítése, valamint az Újélet termelőszövetkezetben a szakosított szarvasmarha telep kialakítása. Általános tényként lehet elmondani, hogy a termelőszövetkezetek 1969. év végére olyan termelési eredményeket produkáltak, aminek következtében a gazdaságok a tsz-tagoknak biztos alapot nyújtanak a megélhetésükhöz. Ipar vonatkozásában a már megkezdett beruházások folytak a községben, mint a ruhagyár fejlesztése és bővítése, A Magyar Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyár Zsák-üzemének építése. Megkezdődött a Vegyes Ktsz külső telepének kialakítása. A tanács és a végrehajtó bizottság továbbra is azon fáradozott, hogy megfelelő alapokat teremtsen a tanács fejlesztési tervében meghatározott feladatok végrehajtásához. Ennek érdekében tárgyalásokat folytattak a tanács alá nem rendelt szervekkel bizonyos községfejlesztési alap hozzájárulása érdekében. A tárgyalás eredményeként a három termelőszövetkezet 200 000,— Ft-tal, ÁFÉSZ 50 000,— Ft-tal, a Papíripari Vállalat 180 000,— Ft-al, a Hajdú-Bihar Megyei Sütőipari Vállalat 180 000,— Ft-tal járult hozzá a szennyvízcsatorna építéséhez szükséges fedezethez. E koordinatív munkának lett az eredménye, hogy a Takarékszövetkezet és a Petőfi Termelőszövetkezet közös beruházásban építi meg az irodahelyiséget, illetve a szolgálati lakást, melynek építkezése ez évben meg is kezdődött. Hasonló eredménnyel járt a Hajdú-Bihar megyei Sütőipari Válalattal az a tárgyalás, hogy a községben egy sütőüzem alakuljon. A sütőüzem építése 1969. évben meg is kezdődött és üzembehelyezése 1970. II. félévében várható. A kommunális ellátottságok további bővítése érdekében gondoskodtak a vízhálózat fejlesztéséről, járdaépítésről. Megtörtént a község központjában a megvásárolt lakások szanálása az építendő áruház és 16 lakásos társasház építése céljából. Fokozott mértékben került előtérbe az egészségügyi ellátás fejlesztése 1969. évben. A községi tanács gondoskodott egy gyermek-gyógyász szakrendelő kialakításáról. Ez évben megkezdődött a központi orvosi rendelő felújítása is. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a körzeti orvosok intézményesen lássák el a jóróbeteg-rendelést, ami minőségileg is javítani fogja a betegellátást. A község nagyarányú fejlődése megkívánta, hogy a kereskedelmi hálózat kialakításánál is ütemezett határozottság érvényesüljön. Ez indokolta az ÁFÉSZszel folytatott tárgyalásokat a község területén áruház építése céljából. Az eredmény a községet gazdagítja annál is inkább, mert a Hajdú-Bihar megyei MÉK magára vállalta az áruház építési költségeit, miután a helyi szövetkezetnek anyagi ellátottsága ily nagyméretű beruházásra nem volt elegendő. A községi tanács gazdasági szervezőmunkájának eredményességét az is alátámasztotta, hogy a céltudatos politikai koncepciót kifejezésre juttató kormányhatározatok a községek hatósági jogkörének bővülését lehetővé tették. Az Egységes Szakigazgatási Szerv életre keltése, s azon túlmenően egyes hatáskörök decentralizálása révén megalapozódott a községek nagyobb fokú önállósága. A tanácsok életképességét bizonyító mozzanat az is, hogy az új jogpolitikai elveket