Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Falunk az 1848-49-es szabadságharc idején

FALUNK AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC IDEJÉN A pesti március 15-i népforradalom híre rövid idő múlva falunkba is eljutott. „Tavasszal, az örökre emlékezetes márciusi napok után kezdetét vette a nemzetőrség felállitása, három szinü kokárda diszitette az egyszerű emberek, földmivelők mellényeit" írja Pethő Bálint, az események leghitelesebb tanúja. A fellelkesedett csegei nép legjobb fiai az elsők között jelentkeztek a haza hívó szavára katonának. A csegei nemzeti önkéntesek toborzó helye Nagykálló volt. Az első csoportot, melybe tartozott Vigh Sándor, Kováts József, Szilágyi Ferenc, Tillich János és Schwartz Ignátz, június 10-én sorozták a nagykállói 10-ik zászlóaljba. Ezeket azonban újabb önkéntesek csoportjai követték. Szeptember 19-én Mihályi János, Kun János, Magyari Sándor, Baja János, Kováts István, Remenyik István, Balogh János; október 19-én: Kapronczi Pál, Filep István, Kováts József, Nagy Mihály, Breznóczki István, Butor Gábor, Juhász István, Rózsa Ferenc, Tóth László, Horváth József: október 31-én: Horváth Sándor, Peternák András, Kóti Mihály, Juhász János; november 25-én: Gál István, Kováts Sámuel, Petrik András; majd 1849. május 2-án: Balogh János, Balogh József, Kováts József; május 31-én: Galgóczi Gábor és Barna Sándor vonult be honvédnak, huszárnak. A csegeiek egy része a 6-ik huszárezrednél szolgált. 1849. június 12-én még további 65 fiatalt soroztak be katonának, bevonulásukra azonban már nem kerülhetett sor, mert július 29-én az orosz csapatok elfoglalták Csegét.

135 Az igazán mozgalmas és emlékezetes napok csak 49 tavaszán köszöntöttek a falura. A januári pesti visszavonulás idején, amikor a kormány és az országgyűlés Debrecenbe helyezte át székhelyét, igen élénk lett a környék. Januárban három napig itt táborozott Kazinczy Lajos ezredes 5—6 ezer főnyi csapatával, később március 8—9—10-én Pöltenberg tábornok is 10 ezer főnyi emberével. A szabadságharc bukása után mindketten az aradi vértanúk között lelték halálukat, A Tiszavidék s Csege is 1849 tavaszától igen nagymértékben ki volt téve a hadjáratnak. Az át meg átvonuló hadak — a debreceni gyalog útőr század két főtiszttel; a Zanini olasz ezred betegei Mazin Luiz tizedessel; a Lehel huszárok betegei Lapéta János tizedessel: a tiroli vadászok 4-ik százada Csonti századossal; a Heves megyei lovascsapat Zsoldos századossal; a 4-ik huszár ezred két őrnaggyal; az első határőr regement második osztálya Nachtigál őrnaggyal: a honvédtüzérség tartalék osztálya Szép főhadnaggyal; Szalay Imre őrmester szállongó csapata; a debreceni Péterfia nemzetőrség tagjai és törzstisztjei — gyakran szállásolták el magukat Csegén. A tisztek szálláshelye a tágas Bánffy lakban volt.

136 A csegeiek lelkesedése, öröme csak rövid ideig tartott. Tiszafürednél Korponai ezredes állt őrt 8 —10 ezer emberével, azonban az előrenyomuló, túlerővel