Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A birtokviszonyok alakulása a századfordulótól 1949-ig

Kendermunkáló szerszámok 1930 táján (DMA. F. 3675) Csávolszky Lajos birtokán, mely 3547 kat. hold, Lippe Vilmos a haszonbérlő. A haszonbérlet 1303 kh. szántó, 8 kh. kert, 635 kh. rét, 1885 kh. legelő, 143 kh. erdő, 33 kh. nádas, 38 kh. adó alá nem eső földből állott, melyen 51 cselédet foglalkoztattak. (Felszerelése 1 lokomobilból, 1 járgányból, 1 cséplőszekrényből, 5 vetőgépből, 2 rostából, 49 ekéből, 1 trieurből, 1 szecskavágóból, 15 boronából, 9 hengerből és 40 igásszekérből állott. A gazdaság 440 szarvasmarhával, 64 lóval, 513 sertéssel és 2116 db juhval is rendelkezett.) Ruttkai Kálmán 230 kat. holdat kitevő birtokán Groszmann Fábián a bérlő. A gazdaság 162 kh. szántóból, 1 kh. kertből, 21 kh. rétből, 43 kh. legelőből és 3 kh. adó alá nem eső földből állott, melyen 8 cselédet foglalkoztattak. (Felszerelése 1 vetőgép, 3 eke, 1 trieur, 3 borona, 3 henger és 7 igás szekér. A gazdaság 86 szarvasmarhával, 18 lóval és 4 db sertéssel rendelkezett.) Kisújszállási rt. Közbirtokosság 6232 kat. holdat kitevő csegei birtokából Fiam Miksa 168 kh-at bérel, mely 146 kh. szántóból, 1 kh kertből, 20 kh. rétből és 1 kh. adó alá nem eső földből állott. A gazdaság 3 cselédet foglalkoztatott. (Felszerelése 1 lokomobil, 1 cséplőszekrény, 2 vetőgép, 2 rosta, 8 eke, 1 borona és 3 igás szekér. Állatállománya 34 szarvasmarha, 4 ló, 6 sertés.)

151 Az uradalmak nemcsak kishaszonbérlethez nem juttatták a csegei parasztságot, de még munkaalkamat sem adtak a szegénységnek. A nagybirtokon alkalmazott cselédek száma 1895-ben mindössze egy fővel több mint a század derekán volt (1859-ben 201.). A nincstelenek tömege idény és alkalmi munkával tartja fenn magát és családját, 1900-ban már 837 ilyen munkást tartanak szá-