Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
lékkai esett vissza. 5 0 Következésképpen a német követelések teljesítése a meglévő magyarországi tartalékok teljes felhasználásával — az ország lakosságának rovására — vált lehetségessé. (Jellemző, hogy a magyar élelmiszer fejadag mélyen alatta volt a németországinak éppen azért, mert Magyarországról nagy mennyiségű élelmiszert szállítottak ki.) * * * Az „Endlösung der Juden" vagyis a zsidók deportálása és kiirtása a német fajelmélet sarkalatos pillére volt. A korábbi magyar kormányok a magyarországi zsidó vallásúak, illetőleg zsidó származásúak ellen három korlátozó törvényt hoztak 1939 óta, de ellentétben a németek által megszállt és a többi csatlós országgal, erőteljesebb rendszabályokhoz nem nyúltak. Nem humanitárius okai voltak ennek, hiszen az ellenforradalmi rendszer ideológiájának szerves tartozéka volt az antiszemitizmus. A magyarázat sokkal profánabb. A sajátos magyar tőkés gazdasági és kulturális fejlődésben a zsidóknak szerepük volt. A nagytőkések között túlsúlyban zsidó származásúak voltak, közülük többen közvetlen kapcsolatban álltak Horthy Miklós kormányzóval (Chorin, báró Kornfeld stb.). Az antiszemita métely sem tudott átfogóan hatni a hárommillió koldus Magyarországán.Ezekre Horthyéknak tekintettel kellett lenniük. A fenti alaphelyzeten nem változtatott a lakosság egy részének antiszemita beállítottsága sem. A német mgeszállás után a fasiszta ideológia szempontjain túl egyéb tényezőket is számításba vettek a nácik. A deportálások révén lényegesen enyhíteni tudtak a német hadiipar — egyre végzetesebbé váló — munkaerőhiányán. Ugyanakkor a zsidókérdés nácimódon való előtérbe helyezésével, a propaganda homlokterébe állításával elterelhették a széles tömegek figyelmét a harctereken elszenvedett egyre kaasztrófálisabb vereségeikről, a háború következtében rohamosan súlyosbodó gazdasági helyzet miatti felelősségükről. A zsidók vagyonának megkaparintása révén pénzügyi nehézségeiken is némileg enyhíthettek, egy részét pedig koncként odavetették a lakosság söpredékének, növelve ezzel bázisukat. A megszálló német alakulatokkal együtt érkezett meg Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer Sonderkommando-ja. Ez közvetlenül, a magyar kormánytól függetlenül adta ki parancsait, utasításait a létrehozott Zsidó Tanácsnak. Az első eligazításon hangoztatta: „...legfőbb feladatának tartja,hogy az ipari és a hadiipari termelés lendületbe jöjjön. Ezért munkaszolgálatra fogja a zsidókat igénybe venni. . . mindezek a dolgok addig tartanak, amíg a háború tart. A háború után a zsidók szabadok lesznek, és azt tehetnek, amit akarnak. A zsidóság ellenállását azonban kegyetlenül meg fogja torolni!" 5 1 A zsidó ügyeket a Sonderkommandóval párhuzamosan és azzal szoro50 A bombázások elsősorban a hadviseléshez szükséges eszközöket gyártó létesítményeket: a csepeli gyárakat, a Dunai Repülőgépgyárat, a győri gyárakat, olajfinomítókat stb., vasúti csomópontokat sújtották. Nagyon sok áldozatot követelt a polgári lakosságtól is. Ezt a propaganda angolszász és zsidóellenes hangulatkeltésre használta fel. 51 Ránki Gy. i. m. 244. 31
