Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Vida Lajos alkalmasabb. Sok segítséget adott ehhez az Erdélyből Szoboszlóra költö­ző Oborzil Gyula állatorvos leánya, a harangöntő Oborzil Edit. Férjével, Jenei Tiborral ők alkották azokat az új technológiával készített alumíni­um harangokat, amelyek most a Szent István parkban, a Harangházban találhatóak. Oborzil Editnek Szép Ernő Felnőtteknek című műve adta az öletet, hogy szobor kell Hajdúszoboszlóra, így kereste meg levélben ba­rátját, Cséri Lajos szobrászművészt. Leveléből néhány sort idézek, mely példa arra, hogy milyen érzéseket és gondolatokat vált ki az író szülő­földről írt vallomása a szoboszlói emberekből. Kedves Lajos! Mikor eltelik életünk nagyobbik része, és már csak napról napra mentegetjük létünket - néha nagyon nehéz megpróbáltatá­sok árán is -, álmatlan éjszakáinkon tündérkertként sejlik fel a gyermek­korunk, melynek eseményei filmszerűen peregnek le előttünk. A közel­múlt nehéz napjaiban ez a könyv nagy segítségemre volt abban, hogy ne lázadjak fel a sorsom ellen. Ebben a könyvben megtaláltalak gyermek­ként téged is. Olyan boldog békével idézed fel a gyermekkorod napjait, mint ezt Szép Ernő teszi.” Cséri Lajos Hajdúböszörményben született, Sárrétudvariban nevelkedett, ahol most állandó kiállítása van. Szép Ernő portrészobrának avatásán részt vett a szobor alkotója, Cséri Lajos, a magyar irodalomtörténészek doyenje, Réz Pál, a város több vezetője, a megye kollégiumainak küldöttsége. Az avató beszédet Réz Pál tartotta. Csíkos Sándor, a debreceni Csokonai Színház színművé­sze Szép Ernő verseket mondott. Réz Pál kiemelte, hogy „minden bi­zonnyal Szép Ernő a legragosabb személyisége Hajdúszoboszlónak, nem becsülve le a többieket - akiket a költő is említett a Felnőtteknek kötete elején -, Gönczy Pált, aki áldott nevelője volt a magyarságnak, Hőgyes Endrét, aki Szép Ernő szerint Nobel-díjat kaphatott volna vagy Szívós Bélát, a gazdatudóst és íróembert. Réz Pál megemlítette, hogy ő maga, azon kevesek közé tartozik, akik még a tenyerükben érezhetik a költő kezét. Szép Ernő portrészobrát 1996. október 2-át követően mindenévben a kollégium tanulói rövid ünnepség keretében megkoszorúzzák. A Városi Televízió 1994 karácsonyának második napján kezdi meg a kísérleti adásait, már a következő év tavaszán riportot készít Vida Lajossal Szép Ernő bemutatására, ekkor képernyőre kerül az a kiállítás is, amely a Kollégium névadó ünnepségére készült, 1992. március 13-án Varga Imre, az önkormányzat művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. A riporter Balogh Zsuzsa egyetemi magyar szakos hallgató volt. A televízió ezt követően minden nagyobb Szép Ernővel kapcsolatos ren­dezvényről tudósított. 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom