Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Vida Lajos Szép Ernő sírjának megkoszorúzása, halála negyvenhatodik évfordulóján, Buda­pesten, a Kozma úti temetőben, 1999. október 2-án. (Készítette: Berényiné Szilaj Ilona) Szép Ernőnek az irodalmi köztudatban való ébresztéséhez a könyvkiadás, az irodalomesztétika, az irodalomkritika is hozzájárult. 1945 után Hatvány Lajos, Réz Pál, majd Tandori Dezső írásai réven vált egyre ismertebbé költőnk. Ehhez járult műveinek kiadása (Réz Pál - Vét­keztem, valamint Úri emberek vagyunk novelláskötet, Hatvány Lajos — Add a kezed versek, regényei közül a Lila ákác és az Ádámcsutka, a He­tedikbe jártam). Az első nagyobb összefoglaló mű Purcsi Barna Gyula tollából született. Vannak, akik vitatják a mű érdemeit, én úgy gondolom, hogy az első olyan alapmunka, mely közelebb visz a költő, az író, a színműíró megértéséhez. A korábbi írásoktól az is megkülönbözteti, hogy elméleti síkon köti a korabeli magyar és európai irodalomhoz. A 2007-es év júliusának elején jött ki a Kapitális nyomdából a Csokonai Kiadó jóvoltából rövidebb címén a Szép Ernő-könyvem, lekto­ra Purcsi Barna Gyula lett. Az első híradás a Szókimondóban jelent meg Bálint Csilla írásából Hajdúszoboszlón, ő közölte a lektori véleményt, Réz Pál és debreceni Taar Ferenc író véleményét. Ezt követte egy be­szélgetés a helyi televízióban, majd könyvbemutatók sora, így augusztus 364

Next

/
Oldalképek
Tartalom