Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza
Szép Ernő Hajdúszoboszlói kultusza író testvére. A fürdővárosból is költemény jön Szoboszlóra, amit a Szoboszló és Vidéke július 20-i számában közöl: Gleichenberg Milyen szép, milyen üde minden! A lég oly édes, balzsamos! S köröskörül a sűrű fenyves Pacsirtadaltól dallamos. Sötét fenyők tövén mosolygó Virágok nyitják kelyheik Az Úristen édenkertje Nem lehet szebb, mint ez itt! .. .És a fent szálló pacsirtával a zene lent verseny zeneg ...És csak köhögnek, csak köhögnek Szomorú, sápadt emberek Gleichengberg, 1902. júl. 15. Ezt követően a Szoboszló és Vidéke még három versét közli 1902- ben: augusztus 31-én a Vasárnapi krónika, szeptember 21-én a Kossuth apánk, illetve december 28-án a Pusztai levél c. költeményeket. Ezt követően hosszú időre nincs hír Elajdúszoboszlón Szép Ernőről. Ahhoz, hogy Hajdúszoboszlón Szép Ernő ismertséget szerezzen még túl fiatal volt, bár ebben az időszakban Hajdúszoboszlón az irodalmi élet feljövőben van. Szívós Béla író, több írása szerepel a kor legnagyobb szellemi vállalkozásában, AzOsztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című 21 kötetes dokumentumban. Acsádi Ignác regényeit, a Fridényi bankját, Pénzházasságot, valamint vígjátékát, az Alomországot már olvashatták Hajdúszoboszlón, ahol ekkor írta első novelláit Pénztáros István. Szép Ernő majdhogynem tíz év múlva kerül újra a szoboszlói köztudatban, ekkor már nemcsak írásai révén, hanem személyesen is. Az izraelita nőegylet meghívására Hajdúszoboszlóra érkezik és részt vesz annak április 11-i estélyén. Persze korábban is többször jött Hajdúszoboszlóra szüleihez és testvéreihez, de azok csupán villámlátogatások voltak. Egy ilyenről olvashatunk A tajtékpipa története című tárcájában. A 343
