Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon

lett a tetősíkra fektette úgy, hogy a gerincen túlnyúljon a szegőnád. Majd a tő­le távolabb eső maréknyi szegő anyagot visszahajtotta, miközben körülfogta a másik, szemben levő oldalon elhelyezett kis csomót, és a visszahajlított véget a maréknyi nád alsó vége alá nyomta és elmozdulás ellen lábával leterhelte. A kö­vetkező lépésként a túlnyúló szegőanyaghoz képest ellenkező oldalra helyezett ismét egy marék szegő anyagot és most az előbb „állva" maradóval kanyarítot­ta, fogta körül az odahelyezettet, és a visszahajtott részt az alsó szár alá nyom­ta, és a másik lábával ezt is leterhelte. így folytatta tovább a gerincfonást amíg végig nem ért. Az utolsó egyméternyi szakasz gerincszegését visszafordulva — a kész gerincfonáson ülve — és előrehaladva fejezte be a házkötő. Ezután mind­két oldalon egy-egy csaptatóval lekötötték, rögzítették a gerincfonást. A szegés alját — ha egyenetlenre sikerült — kaszából kialakított „vágókéssel" egyenesre nyesték, és az egész tetősíkot letisztították a hulladékanyagtól, ha szükséges volt még korrigálták a felveréseket és ezzel a nádazás el is készült. A kontyolt tetők esetében — csonkakontynál — nem volt lényeges eltérés, csupán a kontynál és éleknél kellett fokozottabban ügyelni arra, hogy a tetőfe­dő anyag száliránya azonos szögbe legyen elhelyezve a különböző tetősíkokon, minden esetben a tetőgerinc felé mutatva, és az éleken is azonos vastagságú le­gyen a hélyazat. A gerincfonás is megegyezik az előbbivel, csupán a kontyolt vég a gerincfonás megkezdése előtt egy háromszög alakú sugaras terítést kap, ame­lyet le is korcolnak (csapatóval lekötnek) a túlnyúló véget pedig ráhajlítják a gerincre, ha szükséges ritkítják is. Ezután kezdik a gerinc fonását úgy, hogy az első néhány maréknyi szegőanyag ismét kissé sugarasan indul az „éltől" a csúcs felé. A gerincfonás rögzítését a nyeregtetőjével azonos módon végzik, csupán az éleknél túlnyúló csaptatok végeit együttesen is korcolják, lekötik az élszarufá­hoz. Padolás, „födémkészítés" A kémény és héjazat elkészülte után elvégezték az ereszalj kifalazását. Ez nem más mint a folyók (keresztgerendák) közötti falrészek tetősíkig történő fel­falazása. Településünkön ezt a műveletet koszorú kifalazásnak mondják. A ko­szorúfalazás befejezése után kezdték el a padolást. A padolás Hajdúdorogon a födém készítésének második üteme. Első ütem a gerendák elhelyezése, mely a tetőszerkezettel együtt készül. Második ütem a padolás, a sármunka. A padolás abból állt, hogy a folyókra keresztbe szorosan egymás mellé hasított lécet, hu­sángot, esetleg 6—8 cm vastagságban nádat terítettek. Nem volt kizárt más anyag alkalmazása sem, pl. napraforgószár (kóró), stb. (Településünkön a pad­lást padnak, a mennyezetet padlásnak nevezik.) A hasított lécre, husángra vagy más terítékre ugyancsak 6—8 cm vastagságban került a már elkészült törekes­szalmás sár. E munkanemben a sárkészítési mód megegyezett a sárfal, vagy vá­lyog sáranyagának készítési technológiájával. Megmunkálását illetően kevésbé volt igényes mint az előbbiek. E műveletben is villával láncban a folyók között, később a padajtó (padlásajtó előtti állás segítségével juttatják rendeltetési helyé­re a sarat. A padolást mindig a legtávolabbi ponton és az eresz alatt kezdik, így haladnak a padlásajtó felé. A pad (padolás) felületét csak durván villával egyengették el, mert szára­dás után még egy réteg sártapasztást kapott az egész felület pelyvás sárral. Er­re azért volt szükség, mert a padot minden esetben valamilyen szemestermény tárolására használták. A padolás megkezdése előtt a mestergerendát, szükség esetén a folyókat is ágossal alátámasztották, aládúcolták, mert a nyers sárral terhelt födém súlya jóval nagyobb volt mint száradás után, és ebből eredően az átnedvesedett és túlterhelt gerendák károsan maradandó alakváltozásnak vol­tak kitéve. Nedvesen könnyen lehajolt, sőt el is törhetett a gerenda. Ha lehajolt gerendát látunk öreg házaknál szinte kizárólag padoláskor keletkezhetett, ká­172.

Next

/
Oldalképek
Tartalom