Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
Ha az 1787-es adatokkal összehasonlítjuk, akkor érdekes megállapítást tehetünk: 4 0 A jobbágytelken ülő nemesek 1787-ben Kertje Telek Név Háza Kertje nagysága Mihály János van _ _ Nagy András van van Vl Nagy János van van VA Papi Nagy András van van — Pósa András van van 1/4 Pósa Mihály van van Va Remenyik György van van — Remenyik István van van — Remenyik János van van 1/2 Simon István van — — Simon István van van — Simon János van — — Simon Mihály van van — Szép János (tiszttartó volt) van — V2 Vécsey László van van — Az armalista nemesek a paraszti társadalomba szervesen beletartoznak. Még házasságkötésük sem alakul jellemzően. Lányaik béresek, pásztorok stb. felesége is lehet. Közülük mesteremberek (Pósa), pásztorok kerülnek ki. A Mihály család már zsellér állapotba süllyedt. De hasonló egyik-másik Simon vagy Remenyik család sorsa is. 4 1 A falun élő középnemesség (az alkalmazott nemesség) és az armalisták közé ékelődött be az értelmiség vékony rétege, amely a református papból, a tanítókból és a jegyzőből állott. Ők, ha nem is voltak olyan vagyonosok, mint az alkalmazott nemesség tagjai, állásaik korántsem voltak olyan jövedelmezőek, de társadalmi rangjuk révén inkább hozzájuk kötődtek. Még a gyermekeik keresztszüleinek megválasztásában is ilyen tendenciát fedezhetünk fel. Természetesen a legmozgékonyabb réteg volt a faluban. Közöttük egyetlen személy sem volt olyan, aki Csegén született volna. Olyanok azonban akadtak már, akik házasság révén kötődtek a faluhoz (Csepeli Sámuel tanító). Személyük viszonylag gyakran változott. Miért? Hol a jövedelmezőbb eklézsia csábításának engedtek, hol nem volt megértés a hívek és közöttük, ritkán egymás között is voltak nézeteltérések. A helyváltoztatásra sarkallta őket a bérezésükben megmutatkozó jelentős eltérés is. A tanulmányozott fél évszázad közoktatásának helyzetét elemezve Papp József monográfiájának idevonatkozó megállapításának módosításával, kiegészítésével kell kezdenem. Annál is inkább teszem ezt, mert a kritikus hely szerint: „Tanító kezdetben (?) bárki lehetett, aki értett az íráshoz, az olvasáshoz, számoláshoz." 4 2 Úgy érzem, hogy ez a meg40 A XVIII. század végén néhány armalista költözött a faluba. Közöttük Nemes Kapronczi Gergely (1808-as összeírás), nemes Keszi Kovács István, György és András, akik a falu vezetőrétegébe épültek be. HBmL. Tiszacsege, V. 674/a. 1. 271. oldalától. 41 Az armalisták társadalmi állapotát tükrözik forrásaink is. 1764-ben a földesúri döntés így hangzott: „Valamint a nemtelenek a Birón kívül, ugy a Taxalista Nemesek is a királyi Désmásoknak vagy exárendálóknak Királyi Désmát illető Jószágaiktól az alább irt mód szeránt Désmáljanak, úgymint Buza, Ros, Árpa, Zab, Köles Tenkely, Bor, Bárány, és Máh tői." HBmL. uo. 1764. 1817-ben „Vay József Ur Csegei örökös urbalialis fundusán lakó Nemes Végh István házas zsellért (meginti a földesúr tisztje) .. .hogy... adósságait kifizesse, ... (mert) a fundusról örökösen el fog küldetni." Uo. 1817. 42 Papp: Tiszacsege. 43. 87
