Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A hagyományos gazdálkodás és életmód – dr. Varga Gyula

2. kep. Szórómalom fordulóig lóval tapostatták, nyomtatták. A nyomtatáshoz szükséges szérűt előbb szérűnyeső-vel simára gyalulták, majd ledöngölték. Miközben a lovak taposták a kévéket, az ágyást favillákkal forgatták, nyomtatógereblyével rázták ki a kalászok közül a szemet. Amikor a szemről a szalmát eltakarították, azt garmada tolóval, illetve szemhúzóval gyűjtötték garmadába. Szórólapát, felező seprű. Az elnyomtatott, szemetes gabonát szórólapáttal magasra dobálták, s abból a szél kifújta a polyvát. A tiszta szemet a polyvától felező seprűvel választották el. Kézi csép. Vidékünkön kézi cséppel csak a zsuppszalma nyeréshez szükséges kevés rozsot csépelték el. Kazalvágó. A szénakazalból a kazalvágóval mindig csak annyi szénát vágtak le, amennyi kb. egy hétre elegendő volt. A kiállított díszített eszközt 1747-ben Debrecenben készítették. Szénahúzó fahorog. Kevesebb szénát, szalmát a kazalból a fából vagy vasból készült horoggal tépték ki. Kézi malom vagy sódaráló. Univerzális ősi őrlő szerkezet, mellyel a XIX. század végéig kősót vagy takarmányul szolgáló magvakat őröltek. Itt láthatjuk egy fejlettebb változatát is, amely két kőre járt s vele lisztet is lehetett őrölni. 56