Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

Drentwett IX. Pius ezüst érmét (1864), Boehm József Dániel (1794-1865) /. Ferdinánd (1836), Egri székesegyház (1837), Magyar Tudományos Akadémia díjémiét (1855), Anton Scharff (1845-1903) Szilágyi Sándor (1897) Seidan Wenczel (1817-1870) Széchenyi István emlékérméit (1860,1866). Klassohn Antal (?-1880 k.) Batthány Lajosnak (1870 k.) és Esztergom felszabadításának, Anton Scarff az aradi tizenháromnak állít emléket 1890-ben. Ugyanő jeleníti meg a híres, sok díjat nyert Kincsem lovat (1874). Az egyik legkorábbi érem Ferenczy István (1792-1856) VII. Piust ábrázoló érme 1823-ból. A századvégen Gerl Károly (1857-1907) készítette el Trefort Ágoston és Jókai Mór, Lórántfi Antal (1856-1927) Széchenyi (1897) jubileumi érmeit. A kiegyezés után egyre több egylet, társulat dolgozott a nemzeti ipar, kereskedelem és művészet fellendítéséért. Gróf Zichy Jenő felügyelete alatt számtalan kiállítást rendeznek a fővárosban és a nagy vidéki városokban. Az egyesületek, kiállítások jutalomérmeit, emlékérmeit Anton Scharff, Stephan Schwartz, Mayer Stephan, Gerl Károly, Knopp és Steiner készítette. A magyar szobrászok, érmészek igazán csak a századvégen kaptak feladatokat, munkásságukat az Új Magyar Képtárban mutatjuk be. Ennek anyaga már nem Déri Frigyes gyűjtése, hanem az 1902-ben alakult Városi Múzeumé (amely a húszas években vette fel Déri nevét). A két világháború közötti gyűjtés szemléleti okok miatt esetleges, később pedig egyértelműen pénzhiány gátolta a koncepciózus gyarapodást. így ez a képtár korántsem ad olyan áttekintést századunk művészetéről, mint a Régi Képtár a XIX. századról. Nincs például Csontváry, Szinyei festményünk, s nem őrzünk igazán jellemző műveket Rippl-Rónai Józseftől, Gulácsy Lajostól. Ugyanakkor helyhiány miatt nem tudjuk kiállítani az 1960-1990 közötti kortárs anyagot, amely számát, de minőségét illetően is tekintélyes részét adja a képzőművészeti gyűjteménynek. A sokmilliós minisztériumi vásárlásból és a városi tanácstól kaptuk a festmények, szobrok jórészét. (Az 1972-1982 közötti időszakban e művek az ún. Iskola Galériában voltak kiállítva.) Mindössze 30 festményt tudtunk elhelyezni a II. emeleti tetővilágításos galérián pár sokszorosított grafika, szobor és érem társaságában. „ A századforduló társadalmi, gazdasági, kulturális eredményekkel és gondokkal volt terhes. A korszak életérzésének, ismerői, lelkiismeretének felmutatói és ébresztői legjobb íróink (Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Tolnai Lajos, majd Móricz Zsigmond) voltak. Hozzájuk csatlakozott Ady Endre „új időknek új dalaival", miközben a nagybányai művésztelep és 27