Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE" 77 és típusokat ábrázoló, illetve a cíviseket bemutató nagyított fényképeket. Az elkészült képek, egy mezőgazdasági bemutatóhoz illő módon, pusztán számba veszik a puszta rekvizitumait, egyenként a kamera elé állítva annak lakóit, mellőzve minden költészetet és romantikát.229 1899-ben meghalt Chylinski édesanyja, 1902-re pedig tönkrement a házassága, és elvált.230 Ezt megelőzően azonban, 1901-ben tönkremehetett a fényirda is, mert a „törvényileg bejegyzett cégből" a korábban szintén a Dragota-házban irodát fenntartó sógora, Stégmüller Árpád építész kivásárolta, s alkalmazottként foglalkoztatta tovább Chylinskit, mígnem 1903 végén elbocsátotta, de a műtermet egy fővárosi művezetővel, továbbra is Chylinski neve alatt hirdette. 1904 májusától a műterem mint Chylinski utóda működött, de a következő évben már ennek sincs nyoma.231 A fényképész állandó pénzzavarának ez a helyzet nem használhatott, mert ekkor, négy évvel korábban készített hortobágyi és debreceni képeinek negatívjait, amelyekért a város annak idején 2000 Ft-ot fizetett ki neki, a szerző jogán sajátjának tekintve, eladta egy lipcsei cégnek, amely sokszorosította azokat, így Debrecen elesett az általa is levelezőlapként forgalmazni akart képek bevételétől: ezért felelősségre vonták.232 Ettől azonban nem nagyon rendült meg, mert ugyanezeket a képeket többször felajánlotta megvételre a Néprajzi Múzeum számára is, egyúttal nagyított fényképek színezését, átfestését kínálta, nem is olcsó szolgáltatásként .233 Ugyanekkor, 1904-ben készült róla az a fénykép, amely - valószínűleg Jókai Mór temetésére magára öltött - díszmagyarban ábrázolja, Koller utódainak budapesti műtermében.234 (Korábban a 100 kötetes jubiláris 229 E képeket, mintegy 50, zömében 28x21 cm méretű, részben színezett, zselatinos ezüst nagyítást Debrecen városa 1905-ben adta át frissen megalakult múzeumának, amelynek fennállása során végig a néprajzi termek díszítéséül szolgáltak. A képek egy részét jelenleg a Déri Múzeum Néprajzi adattárában őrzik. A világkiállítási pavilonról, falán Chylinski képeivel, Erdélyi Mór által készített fényképek, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Fényképtárában találhatók: EF1625- 1631. A Párizsban kiállított 44 képet tételesen felsorolja az alkalomra készült kétnyelvű városismertető füzet, címlapján is Chylinski képével: La vilié de Debreczen, en EJongrie. / Debreczen, szab. kir. város rövid leírása. 1900. 230 Stégmüller Etelka (1870-1932) válásuk után pár évvel ismét férjhez ment, majd ismét elvált, 1911-ben Abbáziába költözött, s ott haláláig egy panziót üzemeltetett. Sára lánya, aki szülei válásakor négyéves volt, anyjával maradt, később apja szülőhelyén, Modoron járt iskolába, majd 1915-től Dienes Valériánál tanult táncolni, mígnem 1919-ben összebarátkozott Dienes Pállal, akinek 1922-ben a felesége lett s követte őt Angliába. Később Amerikában Sari Dienes néven sikeres képzőművész-pályát futott be. Vö. http://saridienes.org/life/1898-1939.html (2015. június 25.). Magda lánya is próbálkozott a művészettel, de miután színésznőnek nem vált be, férjhez ment. 231 Debreczen, 1901. november 2., 1903. december 5., december 9., 1904. január 9.; DFU, 1904. május 20., július 17.; Központi Értesítő, 1902. február 16,, március 16., 1904. július 17. Miközben az üzleti viszonyokat ilyen szigorúan kezelték, a családi kapcsolatok továbbra is működtek: Chylinski 1903-ban váratlanul meghalt színésznő húgánaki4 évesen árván maradt leányát Stégmüllerék nevelték tovább. Vö. PN, 1903. május 29. és Kovács Barnáné Chylinski Stégmüller Milus [Emília] gyászjelentése, 1916. január 19., DRK Nagykönyvtára 232 Debreczen, 1904. február 4.: Vitás debreceni tájképek. 233 Levelei a Néprajzi Múzeum Irattárában (77/1903), képeinek 1904-ben készült nagyításai pedig a Fényképtárban találhatóak: F 6137-6177. 234 Lásd: http://saridienes.org Jókai-kiadásra is előfizetett - ám akkor még reményteljes kezdő volt.235) A kép a magyar nemes büszke öntudatát tükrözi, s nem látszik rajta, hogy talán egyetlen vagyontárgya az, amit visel. Chylinski életének következő évtizede homályba vész: talán továbbra is Debrecenben lakott, de már nem fényképészetből élt: önálló műterme legalábbis nem volt. 1912-ben ismét megnősült, elvéve Perczel Carola egykori színházi táncosnőt, aki saját tánciskolát tartott fenn236 - s ez nemcsak jövedelmet, de talán elfoglaltságot biztosíthatott Chylinski számára is. 1914 táján azonban már önálló foglalkozást is talál: moziigazgató lesz. A mozi, a film éppen olyan köztes állapotú ipar vagy művészet, mint a fényképezés volt, amikor mesterségééül választotta, s ugyanazt a szabadságot ígérheti számára, ám itt még művek létrehozásával sem kell fáradnia: munkája az lesz, amihez a legjobban ért, a társaságban forgolódás. A műsorkötéshez csak lefegyverző rábeszélőkészségét kell használnia, s e szerepben végre megtalálhatja önmagát. Deésy Alfréd, a debreceni Apolló mozi első igazgatója ekkoriban hagyta el a várost, hogy megkezdje termékeny filmrendezői pályáját, s miután utódja a háború elején bevonul, a poszton Chylinski váltja, s igazgatja a mozit a következő tíz évben.237 Az Apolló mozit 1912-ben építtette saját házában dr. Fejér Ferenc ügyvéd (a debreceni zsidó hitközség tanácsnoka, később elnöke), két fivére segítségével, akik előrelátóan részvénytársaságot alapítottak vállalkozásukra. Az Apollo Mozgófényképüzem Rt. a következő év végén meg235 Jókai Mór összes művei jubiláris nemzeti díszkiadása előfizetőnek névjegyzéke. Hajdú megye, in Jókai 100 kötetes kiadás, C. kötet, Index. Budapest, 1907. A sorozat 1894-ben indult meg. 236 DNÚ, 1912, november 27. Perczel Carola (1880-1939) balett táncosnőként kezdte pályafutását, az Operaház társulatának tagja volt, majd vidéki színházaknál táncolt, nővérével, Rózsival külföldön is vendégszerepeit. Debrecenben mindketten a színház szerződött tagjai voltak, majd tánciskolát nyitottak. Balett óráikra minden előkelő család lányának illett eljárni. 5 éves korától Chylinskivel ők nevelték bátyja, az özvegyen maradt Perczel Oszkár színházi ügyelő kislányát, aki Bérezik Sára (1906- 1999) néven mozdulatművész és neves táncpedagógus, koreográfus lett. „Karola férjhez ment lovag [Chylinski Györgyhöz], aki nagy szeretettel foglalkozott a gyerekkel. Karola néni szakmai szigorral nevelte, és kiskorától kezdve komoly táncos és zenei képzést kapott. Zongorát a debreceni Zenedében tanult, balettet pedig Karola néni iskolájában, ahol reggel magánórákat kapott, majd a délelőtti zeneórák után délután csoportos oktatásban vett részt. Iskoláit magánúton végezte." Vö, http:// www.mozdulatmuveszet.hu/tartalom/mozdmuv/szemely/berczik2.htm (2016. január 22.) 237 Deésyt, a debreceni színház bonvivánját először az ekkor épülő Egyház téri mozi művészeti vezetőjének kérte fel Suchán Rezső mozitulajdonos, s ő szeptemberben el is hagyta ezért a társulatot, ám miután építési hiba miatt a mozit nem lehetett befejezni, az időközben felépült és karácsonykor megnyitott Apolló igazgatói feladatát kapta. Deésy visszaemlékezése a dátumok tekintetében igen megbízhatatlan, a mozi megnyitását például 1910-re teszi, ezért igazgatói működését három évre számolja, pedig az legfeljebb másfél évig tarthatott, lásd DEÉSY Alfréd, Porondon, deszkán, mozivásznon, Budapest, 1992,111-116; Debreceni Nagy Újság, 1912. szeptember 15., 1913. január 9.; DFU, 1912. december 25.1914 elején rövid ideig Bottka Pál volt a mozi igazgatója, aki előbb népfölkelő majd vöröskatona lett, 1919-ben színházkritikai lapot adott ki, vö. Magyarország, 1914. február 27; lásd még Chylinski nekrológját, DE U, 1936. január 21.
