Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy debreceni bőrkereskedés hétköznapjai a XIX. század első feléből
Nagybákay Antal felmos: A nemes Kis-Orbán debreceni ágának rövid története és leszármazása. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 2004. Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. In: Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Budapest, 1960. RáczIstván: A cívis fogalma. In: Déri Múzeum Évkönyve 1985. Rácz István: A debreceni cívisvagyon. Budapest, 1989. Rácz István: Debreceni vagyonleltárak 1717-1848. Debrecen, 1984. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Budapest, 1988. Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története. Budapest, 1938. Szokolay István: Czéhek és iparszabadság. Budapest, 1840. Vásártörténet - hídi vásár. Szerk. Szállási Gyula, Debrecen, 1976. Szűts Mihály: A Debreceni Első Takarékpénztár 50 éves története. Debrecen, 1896. Takács Béla: A debreceni céhek. Rubicon, 1993. UngárLászló: A hazai céhrendszer bomlásáról. Századok, Budapest, 1938. Varga Gábor: Adatok Debrecen és Hegyalja gazdasági kapcsolatainak történetéből. Múzeumi Kurír, 50.1986. Varga Gyula: Ipari termelés - a társadalom iparos rétegei. In: Debrecen története, 2. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1981. Vargha Gyula: Magyarország pénzintézetei, Budapest. 1885 Voltai Lajos: Debreceni kalmárok a kurucvilágban. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, Budapest, 1905. Mai Lajos: Helytörténet, (kézirat) Déri Múzeum, Történeti Adattár. 192. sz. EGY DEBRECENI BŐRKERESKEDÉS HÉTKÖZNAPJAI A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL Ilona Krankovics Days in the life of a leather-shop in Debrecen in the first half of the 19th century The Kis Orbáns, like many other merchant family, settled in the town as nobles, who regained their nobility certificate in 1809, in the second generation of their stay in Debrecen. Several members of the family played very significant roles in the governance of the city. The played an important role in the leaher and textile trade in early 19th century Debrecen. Their economic activity can be traced from 1752 up to the 1850s. The resources offer the opportunity to research the building up of the companies. They provide information onlocal trade, fairs, shops, consignment traffic, wholesalers and retailers, producers and distributors. The importance of the resource increases, when we learn that the documents relating to the operation of Debrecen guilds are highly fragmented. This is true also of Debrecen shoemaker guild, with only a history of the years between 1604 and 1754 documents about the research of today. Through the activities of the merchant familiy we are witnessing the decline offeudalism and atthe same time the emergence ofthe middle class. The guild's decay in the industry and commerce and emergence of profit-oriented traders characterized this era. The Kis Orbán family as well as the town of Debrecen are looking for a way forward in these times of great economic and social change. Even The industrial revolution infrastructural effects are not felt in the city in terms of commerce and credit systems,but there is a undeniable sense that the guild's role as a economical factor of power and importance has been shaken. The „new order" that knows no boundaries is just about to surpass them. 155
