Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Krankovics Ilona: Mozaikok a textilkereskedelem történetéből - A Kis Orbán család kereskedésének története
MOZAIKOK A TEXTILKERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL 53 Forint 15000 I Éves vásárolt áruk összértéke IA tárgyévben kifizetett tartozás 1780 1781 1782 I 1783 1784 1785 E 0 -IT3 ro ai ,p aj OJ -TD •ÍT3 -ra > -H3 >N > •ro "O aj > > ^ra > >N •to > a 0 4—< •QJ 0 t; ^ r^j > :0 a aj > cn •ro > :0 tí cz g •O < IS s a > 1780 3528 8689 12217 1859 1781 1323 2126 4944 1851 8179 18422 15221 1782 814 1017 1086 2420 1472 3098 9907 14694 1783 1248 2415 473 1450 681 2644 8911 9784 1784 2140 9090 11230 8460 1785 63 724 377 824 7 2400 4394 9225 A textilkereskedés forgalma 1780 -1785 időszak alatt a legnagyobb összegű vásárlása. Az év forgalmának elemzése során hosszasan lehetne még sorolni a vásárlási és visszafizetési tételeket, de félő, hogy a részletek elfednék a lényeget. 1 1 Az induló kereskedés mérlegét elkészítve, meglepve tapasztaljuk, hogy 1781-ben az előző évinél sokkal nagyobb értékben, 18.422 forintért vásárolt a kereskedő. A kereskedés folyamatos működését és nagy forgalmát mutatja, hogy a vásáron és azon kívüli árufogalom nagysága az előző évhez hasonlóan igen közel esik egymáshoz. Az a tény pedig, hogy a felvett áru árából 15.221 rénes forintot fizetett vissza, egyértelműen a vállalkozás életképességét bizonyítja. Az első két év lendületes kezdése után a legkülönbözőbb kereskedők továbbra is, bár kisebb tételekben, folyamatosan szállítottak a rendkívül célratörő és szorgalmas Kis Orbán kereskedése számára. A már eddig is árut hitelező kereskedőtársakon kívül újabb és újabb árusok jelentkeztek a kereskedő kapuja előtt. Kis Orbán István maga is, vállalva a hosszú szekérutat, folyamatosan kapcsolatot tartott kereskedőtársaival, és rendszeresen megfordult a közeli Váradon is. Először 1782-ben csökkent a vásáron és azon kívül vásárolt áruk értéke. A következő év ugyancsak ezt a hirtelen csökkenést mutatja. Források hiányában csupán következtetni lehet arra, hogy a kereskedés árukészlete 11 HBmL XI. 107. A Kis Orbán cég pénztárkönyve 1780-1786. A táblázat időrendben, kereskedőnként különgyú'jtve mutatja be mind a hitelbe felvett áruk értékét, mind a visszafizetések nagyságát. nem forgott olyan mértékben, mint ahogyan azt a piac minden lehetőségét kihasználni kívánó nagykereskedők szerették volna. A vásárokon felvett áruk értéke még mindig 10 és 9 ezer forint körül mozgott, de a vásáron kívüli forgalom az előző évihez képest jelentős mértékben csökkent. Az induláshoz viszonyítva ez jelentős visszaesést sejtet. Értelmezhető ez azonban kiegyensúlyozódásnak is, amikor a hangsúly áttevődött a felhalmozott árukészlet értékesítésére, és ezzel összefüggésben a tartozások nagyobb ütemű visszafizetésére. Ezt látszik bizonyítani az a tény, hogy 1782ben meghaladta, a következő évben pedig megközelítette a 15 ezer forintot a visszafizetett tatozás összege. Az 1783-as évet pedig egyenesen ideálisnak tekinthetjük. A kereskedés megalakulása óta először közelített egymáshoz a felvett áruk értéke és a visszafizetett tartozás nagysága. Az 1784-es évben mintha minden rácáfolni látszana a már-már kialakuló egyensúlyi helyzetre. Kis Orbán István újra hihetetlen nagy értékben vásárolt hitelből, s az előzőekhez képest jóval kevesebb összeget fizetett vissza tartozásai fejében. Már a bukás veszélyét magában hordozó hatalmas összegű tartozás felhalmozása zajlik a szemünk előtt. A következő évben a kereskedés kitapintható visszaesést mutatott. Mintha a kereskedő is megtorpant volna. A vásárolt áru értéke alig haladta meg a hatezer, viszont a tartozások visszafizetésének nagysága majdnem elérte a tízezer forintot. Sajnos, a nyilvántartás itt félbeszakad. Fölvetődik a kérdés: a forrás torzóként maradt fenn, vagy egy szakasz lezárulását jelenti a vállalkozás történetében. Az eddigi kutatások egyik feltételezést sem erősítik meg. Újra óvatos találgatásba bocsátkozhatunk. Abból, hogy a város közösségére kirótt adó személyekre szóló kimutatásában - a későbbi években - mint nagy jövedelemmel adózó kalmár szerepel, arra lehet következtetni, hogy a vállalkozását tovább folytatta, csupán az ezt bizonyító dokumentumok hiányosan maradtak meg. 1 2 A korai kereskedelem számadatainak hosszas taglalásán túl, igen lényeges annak tisztázása, hogyan vásárolhatott ekkora értékben hitelbe egy kereskedő. A történet minden szereplője tisztában volt a hitelezés kockázatával, az is valószínű, hogy nem elszigetelt, egyedi esetről van szó. A XVIII. század második felétől a textilipar a leglendületesebben fejlődő iparággá nőtte ki magát. Az ország területén belül és kívül hihetetlen verseny indult a gyártók között a piac megszerzéséért. Az ország nyugati területét külföldről behozott textilneművel árasztották el a kereskedők. A további, újabb felvevőpiacok megszerzése, mind a gyártóknak, mind a 12 HBmL Hadiadó számadások. IV. A. 1013. c.
