A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Bényei Miklós: A debreceni Kossuth-kultusz kezdetei 1849–1861

sítja a polgármestert, „hogy a' hatósága területén található ilyes pálczákat, - melyek az a' nélkül is felizgatott kedélyeket még inkább ingerlik, - lefoglaltassa, birtokosaikat kinyomoztassa, 's engem az eredményről, 's eljárásáról rögtön értesítsen." Ezt talán még a tanácsnokok és az illetékes városkapitányi hivatal alkalmazottai sem vették komolyan, de azért január 18-án a szokott módon jelentették, hogy a rendőrbiztosok nem találtak „izgató" sétapálcákat.

53 Dőry főispán 1851. január 16-án arról tájékoztatta a városi tanácsot, hogy két angol utazó, Messingbert Thomson és David Urquhart Kiutahiában (ahol ekkor Kossuth Lajos is lakott) tartózkodik és onnan Magyarországra szándékoznak jönni. Kötelezte a polgármestert, hogy ha a városba érkeznek, őket ,,a' legszorosabb rendőri szabályok alá vonja, s ha út leveleik vagy magok viselete gyanú gerjesztő lenne, - a' kérdésben forgó egyének holmiait motoztassa meg 's a' körülményekhez képest személyeiket is letartóztatván a' történtekről tegyen hozzám haladék nélkül jelentést."

54 Arról, hogy jártak-e a cívisvárosban az angol utazók, további információnk nincs, de a rendelkezés világosan mutatja, mennyire aggódtak a hatalmon lévők bármiféle, egyenesen a volt kormányzótól eredő, szóbeli üzenet vagy levél magyar földre érkezése miatt.

55 Ez év nyarán, 1851. július 23-án a nagyváradi főispáni hivatal azt a rendelkezést tudatta a városi vezetéssel, hogy tilos a magyar forradalmi egyének arcképeit kifüggeszteni, illetve könyvben, divatárun vagy bármely kereskedelmi cikken elkészíteni és terjeszteni, továbbá a magánszemélyeknek birtokolni, a tilalom megszegőit pedig hadi törvényszék elé állítják. A súlyos szankcióval fenyegető utasítást a tanács augusztus 25-én tárgyalta

56 és a jelenlévők nyilván gondoltak Kossuth Lajos ábrázolásaira is. A hatóságok fokozott erőfeszítéssel igyekeztek megakadályozni a polgári forradalomra és a fegyveres szabadságharcra, különösen a Kossuth Lajosra emlékeztető pesti és külföldi nyomtatványok kiadását, beáramlását, forgalmazását. Telegdi Kovács Lajos pénztári naplóiban 1850 végén és 1851-ben még elő-előfordult néhány ilyen tartalmú könyv eladása

57

: pl. a Heckenast Gusztávnál megjelent A magyar menekültek Törökországban, Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből, Magyar nők forradalmi életéről, Kemény Zsigmond (1814-1875) Forradalom után és Még egy szó a forradalom után c. röpirata

58

, valamint az előző ellenében és Kossuth védelmében született Documentált felelet.

59 Az 1852. január 13-án kelt bejegyzést - éppen a Kossuth parlamenti élete c. könyv megvásárlásáról

60 - továbbiak már nem követték, feltehetően azért, mert nem 53 HBML IV.B. 1109/f. Jelentések 1851. 83. sz. 54 HBML IVB. 1109/a.7.k. 1851. január 18. 181. pont 55 A két angol diplomatáról a Debrecen-N.-Váradi Értesítő 1851. május 4-én azt írta (Konstantinápolyból április 9-én keltezett tudósításában), hogy előző ősszel részesei lehettek Kossuth menekülési kísérletének, ileltve újabbat készítettek elő Kiutahiában. - David Urquhart (1805-1877) angol publicista, író, egy ideig konstantinápolyi követ; 1851-ben névtelenül közreadta az Authentic Life of his Excellency Louis Kossuth, governor of Hungary c. könyvet. - Messingbert Thomsonról közelebbit nem tudunk. 56 HBML IV.B. 1109/a. 8.k. 2446. pont 57 HBML XI. 110. Telegdi K. Lajos cég iratai 2., 3. 5,1 Az elsőként említett könyvet Imrefi álnéven Vahot Imre (1820-1879) írta és 1850-ben látott napvilágot; alcíme: Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratio történetéhez. Egy török földre menekült s hónába ismét visszatért magyar szemtanú hiteles naplója után. - A második, 1850-ben kiadott kétkötetes mü szerzője Sajó álnéven Jókai Mór (1825-1904). - A harmadik Szilágyi Sándor könyve 1850-ből. - Kemény Zsigmond egyik müve 1850 nyarán, a másik 1851 elején jelent meg. 59 Teljes címe: Documentált felelet Kemény Zsigmondnak, Forradalom után czímű munkájára. Az „Egy megbukott diplomatától" álnév valószínűleg Frereych Imre angol nyelvmestert takarja, aki 1848-49-ben Szabad Imre néven tisztviselő volt. Telegdi Kovács pénztárkönyvében „Kossuth felelet" címmel szerepel. 60 HBML XI. 110. 3. 158