A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

mint a borsfű, szaporítja a férfiságot és szaporítómagot." A spárga afrodiziákus hatásáról más források is szólnak. Madács Gáspár írja kéziratos „Házi apatekájában": „Spárgának gyükerét ételben hoz/z/zád venni igen jó; indulatot hoz embernek, szerelemre gerjeszti." Weszprémi István hosszan értekezik a spárga afrodiziákus hatásáról, saját debreceni tapasztalatai alapján is azt írván, hogy a turiones asparagi megnöveli a férfiak nemzőképességét, ellenben sterilekké teszi a nőket

335

. Hasonlóképpen vélekedik Mátyus I. is.

336 Nediliczi Vali M. szerint a „Kláris füvet Sz. Iván havának 19. napján, igen idején, reggel jó szedni harmatosán, sem igen melegítő, sem felettébb hidegítő, azért is igen egézséges tehén hússal főzni és enni, míg gyenge. Meddőségből, vagy magtalanságból az embert kisegíti, a' szapora magot megszerzi. Azon haszna vagyon, ha ki saláta módra megsózza, etzettel 'sfa olajjal eszi. "

337 Fáy András, aki a kerti spárga termelés hazai szorgalmazója volt, megjegyzi e hasznos, első tavaszi egészséges eledel kapcsán, hogy „a nemi ösztönt elősegítvén, ifiaknak nem ajánlható"

33

* Álmosdon még a XX. században is a nemi tehetetlenség gyógyítására alkalmazták, a gyenge növény friss nedvét, állandó használatát azonban nem tanácsolták.

339 A veteményfélék közül a spárga mellett a petrezselyem, zeller is afrodiziákus hatásúnak tartott növény.

340 Az 1707-es már többször idézett Ugocsa megyei boszorkányperben a férfiasságában megkötött legénnyel, az egyik tanú vallomása szerint a rontó-gyógyító „Megfőzvén a petreselyem gyükerét s annak az levét itatta véle meg. "

341 Mátyus I. szerint is a petrezselyem /Petroselinum/ gyökere „a' Venust a' Férjfiakban ébreszti".

342 A zellerről szólva megjegyzi, hogy a „Tzeller /Apium dulce/ a Venust ösztönzi, mely becsületét növeli. "

343 A zellert Hajdúnánáson sokáig egyenesen „búgórépá"-nak nevezték a nemi potenciát fokozó hatásába vetett hit alapján.

344

. Monostorpályi forrás szerint „Idős emberek itt is úgy tudják, hogy a férfierőt fokozza."

345 Az első nemi kapcsolat sikerét biztosítandó, termékenységvarázsló és potenciajavító célzattal a doroszlói lakodalmi vacsorán „cellersalátá"-t etetnek a vőlegénnyel.

346 333 MELIUS 1979, 294. 334 Idézi: MAGYARY-KOSSA 1931, III. 312. 335 WESZPRÉMI I.: Succiencta medicorum Hungáriáé et Transylvaniae biographiae. /Lipsiae 1774-1787/ III. 237. c munkáját idézi: MAGYARY-KOSSA 1931, III. 312. Ugyanakkor Csapó József, „Medicináé Doctor és Nemes Szabad királyi Debretzen Várossának Physikussa" botanikai könyvében erről nem tesz említést. CSAPÓ 1988. 270. Hasonlóképpen nem szól más növények ilyen jellegű hatásáról, elutasítván a babonákat. Kivételt tulajdonképpen ilyen vonatkozásban a szerétre haj tó-fű, erősítő fű, czimnyelvü fii, mai nevén közönséges nyúlparéj /Chondrilla juncea L./ esetében tesz, mellyel, mint írja: a ,J?üvös bávos hitetlen lelkű emberek sok babonaságot visznek véghez a' Hazasok körül. Ezen okból nem akarom ezt itt le-fektetni, vagy ki-magyarázni." (CSAPÓ 1988, 66-67); L. még: MAGYARY-KOSSA 1929, II. 251. 336 MÁTYUS 1787, II. 222. 337 NEDILICZI VALI 1759, 103.; Klárisfű: Asparagus sprengen. L: PRISZTER 1986, 98. 338 FÁY 1851,1.9. Déri Múzeum Néprajzi Adattára 1868/1981. JW Vö.: SZENDREY 1937, 157. 341 KOMÁROMY 1910,214. 342 MÁTYUS 1767, II. 270. 343 MÁTYUS 1767, II. 271-272. 344

MAGI B.: A kertészet és szőlőművelés hagyományai Hajdúnánáson. Kézirat. Déri Múzeum Néprajzi Adattára 2161/85 345 VARGA GY.: A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. DDMÉ 1987. (1988) 177. 346 KOVÁCS E.: Doroszló hiedelemvilága. Újvidék, 1982. 165. 401