A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Takács Béla: Dr. Kempf József, a világjáró debreceni orvos (1818–1900)

rait, a praxisát, gyógyszertárát is megvásárolja 125 fontért, azaz 1500 osztrák értékű forintért. Ettől kezdve Kempf József két magánkórház felügyelőjeként és mint jól kereső gyakorló orvos dolgozott Brisbane-ben. Nem kevésbé érdekes Kempf József levelének az a része, amelyben a munkájáró 1 a mindennapi életről, a városról és ennek lakosairól számol be. Leírja, hogy három nyelven kell beszélnie: Erzsivel magyarul, a legényével és a házvezetőnőjével németül, a betegekkel angolul. Magyarországot Kempf József szerint Afrikában és Ausztráliában csak 1848 óta ismerik valamennyire, de csak olyan formában, hogy többször megkérdezték tőle: „Ah, jou are from the country of Kossuth?" — Ah, ön Kossuth hazájából való? —• S ha erre azt mondom, hogy igen, mindenki megbecsül. „Alig hinnétek — írja Kempf József —, hogy mily tiszteletben részesül itt is Kossuth és Deák, s bennünket is sokszor ostromolnak, hogy e két férfiú jelleméről és tetteiről beszéljünk nekik. Most már Széchenyi és Jókai Mór nevét is ismerik." Úgy látszik, Kempf József megrendelte a Jókai által szerkesztett Hon című lapot, mert ennek a híreire hivatkozik a levelében, és azt írja, hogy Queenslandben ez az egyetlen magyar nyelvű újság. A Süd-Australische Adlaider-Zeitungot is olvasta Kempf József, ami ugyan öt hónapos késéssel érkezett Brisbane-be, de ebből tudta meg, hogy Erzsébet királyné magyarul tanul. A mindennapi életről közli Kempf József, hogy a tartomány fővárosában, Brisbane-ben nem szükséges semmiféle igazolvány, mindenki szabadon letelepedhet, adó nincs, viszont nagyon magas a vám, ebből következően drágák az élelmiszerek, az ital, a dohány. A kereskedelem pang, munkanélküliség van a kormányzóságban, a vasúti munkások közül 1600 embert bocsátottak el, lemondott a kormány, egy nagy ausztráliai bank csődbe jutott, a parlament építkezési munkálatait beszüntették, „egyszóval csupa pangás mindenütt" — írja Kempf József. Maga a 25 000 lakosú város a Brisbane nevű folyó partján terül el, az erdők és fák között minden munkásnak van lakása, ebben veranda, szalon, hálószoba, viszont az utca vagy legelő, vagy csupa porfelleg, esetleg sár, ami érthető, mert a város alig tizenhat éves, útépítésre még nem jutott idő. A saját lakásáról elmondja Kempf József, hogy ez öt szobából áll, van szakácsuk, inasuk, lovuk, papagájuk, két macskájuk, sok tyúkot tartanak. „A szobáink csinosan vannak berendezve, minden ízléses és elegáns, amint a magyar emberhez illik." ír Kempf József a mezőgazdaságról is, és közli, hogy a főtermények a kukorica, búza, kelkáposzta, burgonya, sárgarépa, petrezselyem, tök, dinnye, ananász és narancs; alma, dió, mogyoró, paprika, fokhagyma nincs. A lisztet Indiából, Kínából és Amerikából importálják. Beszámol Kempf József a heti kiadásairól is: házbér 15 shilling, a két cseléd bére 12 shilling, kenyér 6, tej 6, a hús 6 shilling, összesen 45 shilling hetenként. Szükséges tehát minden hónapban 24 font, vagyis 250 forint osztrák értékben. Nem tudjuk, miért kellett Kempf Józsefnek házbért fizetnie, hiszen az előbbiekben azt írja, hogy az angol orvostól megvette a lakást. Kempf József levelének végén ismét hangsúlyozza, hogy ők az elsők, akik Queens landben, illetve Brisbane-ben a magyar nyelvet beszélik, ami szerinte annál érdekesebb, mert az itt élő bennszülöttek, a „bushmanok" nyelvében magyar szavakat talál tak. Például: kenyera=kenyér, maró=marok, ugorj = ugorj, magol=eszik. Szalay Erzsébet az angol nyelven kívül a feketék nyelvét is tanulja egy Tomy nevű bennszülöttől, aki egyébként valamelyik néptörzs királyának a testvére. Kempf József orvosi munkája mellett — amint írja — többször tett tudományos célú kirándulást az indiai- és a csendes-óceáni szigetekre. Itt csigákat, kagylókat, madarakat, kígyókat gyűjtött, hogy majd ezeket Magyarországra hozza. „Tervünk az, hogy a világ körüli utazásom bevégezte után Debreczenben telepedjünk meg, hogy az ottani kollégium tanuló 317