A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

Demeter aranytörülközővel ajándékozta meg. Ezt már a régiek mint az évi jó termést értelmezték.

16 A Hortobágyon Nagyiván községből éppen az utolsó időben lejegyzett Veres Jóska balladája hőséről félreérthetetlenül kiderül, hogy rejtezéssel, vagyis pokolra szállással készül fel a viadalra. Hallottad-e hirit a Kis Cserepesnek, A kis Cserepesnek és Szent Margitának, Szent Margitán lakó juhász Veres Pálnak, És az ő fiának, Veres Jóskának. Aki a Koponyán hét hajnalig ivott, Hét álló nap táncolt, hét bárányt megevett, És egy álló hétig rejtőzött, aludott. Ettől az ereji hét emberre rúgott. Hét emberre rúgott altában ereje, Hetvenhétre, mikor rejtekiből ébredt, Hét szív bátorsága az mind az övé vót; ílő Veres Jóska aludt, mint a meghótt.

17 A föld alá rejtett kincs megtalálásának és balul sikerült megszerzésének antik görög héroszai Thészeusz és Peirithoosz. Ezek ezért mentek az alvilágba, hogy Perszephonét elrabolják feleségül Peirithoosz számára. Vállalkozásukat Hádész meghiúsította. Perszephoné a föld alá — barázdába vagy raktárba került magot jelenti, és érte az alvilági utat minden élelemtermelő nép királyának, vezérének el kellett játszani (Héraklésznek, Toldinak, Tundulusnak stb.). Barna Gábor idézett könyvében adatokat közöl arról is, hogyan kezdik táltosi tevékenységüket az arra született gyerekek 7, 11 vagy 17 éves korukban. A kunmadarasi táltosjelölt 11 vagy 13 éves korában indul el, és a felhőkben, sárkányháton lovagol. Ehhez a sárkányhithez hozzájárul az a gyakran látható jelenség, hogy közeledő nyári esőfelhőkből a szélörvény tornadószerűen lelógó sötét fekete zsákot csavar, és ezeket népnyelven sárkányfaroknak hívják. De Kunmadarast azért említem meg, mert Jókai Mór Egy magyar nábob с regényében innen közli néprajzi hitelességű leírását a pünkösdikirály-választásnak. Ennek műsorán Nádudvari Kis Mihály lesz a győztes a bikaviadalban is, amely próba azt jelenti, hogy nálunk is ma már csak táltosok bikaviadalaként élő néphit valamikor — és nem is igen régen — még a népi színjáték műsorán volt. Máskülönben éppen nem véletlenül kapta Kis Miska a nádudvari nevet. Ez a nevezetes község éppen a Hortobágy ún. borzasi szélén van. Jókai többször ellátogatott ide, és jó ismeretségben volt a helyi római katolikus plébánossal. Hasonló agrometeorológiai szólások szintén a csillagképek neveivel érthetők meg: medvét fogni a nyomtatószérűn —- vihart kapni a Nagy Medve csillag felől északról; hogy a rák a vetésre ne menjen — mikor a nap a Rákba ér, az időjárás tönk16 Hérodotosz Történeti könyvei II. 122. Ford. Geréb József. 17 Bátori Mihály: Hangos trombita, Debrecen, 1664. A III. prédikációban a szerző „.. .közönségessé töttem az Erdélyi (nagybányai) Oláh ellen való elmélkedésemet A mely Oláh mellévevén Oláh társait, meg esküt nekiek, valamit Rákóczi Fejedelem nekik adánd, felét nekiek adgya, csak hogy azt állassák, hogy ő nyolcad napok alatt alut, avagy el ragattatot és úgy értette, hogy a Magyarok 1661 esztendőben Budán teszik ki a zászlót. De a Magyarok nem álmokban éppitették Budát, a Török sem álmában vötte meg." 246