A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben

Miksa császár, Ferdinánd utóda, 1565-ben a rendek helyett a bányavárosokkal kezdett egyezkedni. Hosszas tárgyalások után, 1573. február 16-án adták ki a Miksa-féle bányarendtartást (Maximiliana). A 46 cikkelyből álló bányászati jog igen jelentékeny újításokat tartalmazott. Formáját tekintve érdekes, hogy nem a királyi rendeleteknél szokásos latin, hanem német nyelven adták ki. A főúri jogokat nem a magyarországi törvények, hanem az ausztriai hercegek és grófok privilégiumainak megfelelően tartalmazta. A szabad magyar bányavárosok privilégiumait alig vette figyelembe. A Maximilianát a Habsburgok központosító törekvései mellett a szociális felfogással rokon humanitás és igazságtisztelet szőtte át. Ami a bányák technikai irányítását illeti, jóval haladottabb volt a korábbi szabályozásoknál. Előírta az üzem belső szervezetét, intézkedett a munkások felvételéről, fizetéséről, és korlátok közé szorította a bányatulajdonos felmondásijogát. Maximálta a munkaidőt, és megtiltotta kiskorúak és nők föld alatti munkán való alkalmazását. Megfelelő üzemi óvó rendszabályokkal gondoskodott a munkások testi épségéről, egészségéről, kedvező lehetőségeket nyújtott a bányászok üzemi» háztartási és 11. ábra. Nedves zúzómű mosóművel kapcsolva Körmöcbányán 520